58881. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a torkolathorizonton kívül fekvő céltárgyak lövetésénél alkalmazkodó irányzékbeállítás megállapítására

— 5 — Ha a leírt eljárást megfelelő számú más terepszög esetére ismételjük, a 7000 m. céltávolságnak megfelelő (b8) görbe alakját tetszőleges pontossággal határozhatjuk meg. Hasonló módon lehet az összes többi céltávolságokhoz tartozó (b8) görbe alakját meghatározni, miáltal megoldottuk azt a feladatot is, hogy a (b7) görbefölület alakját meghatározzuk. Ha a görbefölületnek az összes (00) terepszögnek megfelelő pontjait összekötjük egymással, a pontvonalasan jelzett (blO) görbét kapjuk, mely azt a pályát jelzi? amelyen az (N) kar (nl) csúcsát mozgatnunk kell, ha a távolságmérőt a (00) terepszögre való változatlan beállítás mellett a (gl) fögantyúkerék forgatásával különböző távolságokra állítjuk be. A távolságmérő használati módja a mondottak után közelebbi magyarázatot nem igenyel. A találmány tárgyának a 8. ábrán látható második foganatosítási alakja a most ismertetett első foganatosítási alaktól annyiban tér el, hogy az (F) perselynek az első foganatosítási alaknál alkalmazott (f3) fogaskoszorúja elmaradt és a (T) dob (tl) belső fogazásával kapcsolódó (R) fogaskerék az (A2) perselyen van ágyazva és a (P) persely (p2) fogaskoszorujába is befogódzik Ennek következtében az (F) persely forgatása nem idézheti többé úgy, mint az első foganatosítási alaknál a (T) dob forgását mikor az (N) kar (és így a (P) persely szögállása változatlan marad. A (T) dob forgásszöge ebben az esetben csakis az (N) kar forgásszögétől függ. Minthogy az (N) kar forgásszöge oly célból, hogy a (b7) görbe fölületen való vezetésénél önmagát el ne reteszelhesse, aránylag csak kicsi lehet és ennek megfelelően az az áttevés, mely az (N) kar forgását a (T) dobra átviszi, eme forgásszöget csak kis mértékben nagyobbíthatja, a második foganatosítási alaknál egyébként egyenlő viszonyok között a (T) dob forgásszöge kisebb és ennek megfelelően a (t2) lépték is kevésbbé világos lesz, mint az első foganatosítási alaknál. Az első foganatosítási alak, melynél a (T) dobot már magának az (F) perselynek forgatásával tetszőleges nagy mértékben el lehet forgatni és melynél az (N) kar forgása csakis arra szolgál, hogy a (T) dob forgását kiegyenlítse, miért is ez a jelzett szempontokból előnyösebb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés a torkolathorizonton kívül fekvő céltárgyak lövetésénél alkalmazandó irányzékbeállítás megállapítására, azáltal jellemezve, hogy a megállapítandó irányzékállás leolvasására a (T, t2, A2, a8) leolvasó berendezés van alkalmazva, melynek (12) léptéke és az ehhez tartozó (a8) jelet viselő része van és hogy eme két (T és A2) rész egyike (T), továbbá a cél helyzetének (pld. a terepszögnek és céltávolságnak) megfelelően beállítható két (A2) és (F) állítótest egyike (A2) között egy (b6, b7, N) változtatható áttevés van bekapcsolva, mely a másik (F) beállítótest minden beállításánál oly mozgástörvényt szab meg, hogy az első (A2) beállítótest beállításánál a (T, t2, A2, a8) leolvasó berendezésnek vele a |(b6, b7, N) változtatható áttevés útján kapcsolt (T) részét a (T, t2, A2, a8) leolvasó berendezés másik (A 2, a8) részével szemben önműködően akként állítja be, hogy a (T, t2, A2, a8) leolvasó berendezés (a8) jele a hozzátartozó (t2) léptéken az irányzó berendezésnek a cél helyzetének megfelelő beállítását jelezze. 2. Az 1. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a cél helyzetének megfelelően beállítható két (A2, F) beállítótest egyike (F) akként van a (Tt2, A2, a8) leolvasó berendezés egyik (T) részével kapcsolva, hogy ez a (T) rész az említett (F) beállítótest beállításával a (b6> b7, N) változtatható áttevéstől függetlenül legyen a (T, t2, A2, a8) leolvasó berendezés másik (A2, a8) részével szemben beállítható. 3. A 2. alatt védett berendezés foganatosít