58857. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kocsikapcsoló vasúti és hasonló kocsikhoz

— 2 kapesolórész kapcsolatát biztosító szarvnak részletrajzai A (S) vonórúd (1. ábra) végeire az (F) hasáb van csavarva, melynek csavarmenetes oldalfuratai az (1, 2) rudakat veszik föl, melyek fejükkel a (P) harántgerendához szorulnak. Ezen harántgerenda a kocsi alvázára kellően fölszerelt (3, 4) rudakon eltolható. A (P) harántgerenda rendszerint a föltüntetett állásban van megtartva és pedig a tetszőleges tipusú (5, 6) rugók hatása alatt, melyeknek feszerejét tetszés szerint módosíthatjuk azáltal, hogy az (1, 2) rudakat kisebb vagy nagyobb mértékben csavarjuk be az (P) hasábba. A (P) harántgerendát a célszerűen két (A, B) lemezből (2. ábra) álló tartó hordja, melyben a harántgerenda a lemezeken átjáró (Pl) csap körül forgatható. Minthogy szükséges, hogy a kocsi mellső részén kinyúló tartórész hosszát módosíthassuk és pedig oly célból, hogy a kapcsolót vagy a működő állásba (1. ábra jobb oldala) vagy a közönséges kapcsoló használata esetén a hatástalan állásba vihessük (1. ábra bal oldala), az (A, B) lemezek további furatokkal vannak ellátva és a (Pl) csap (3. ábra) a (P2) harántrúdra van fölerősítve, mely a (P3) rudakon eltolódhatik és melyet a (P4) rugók rendszerint megemelt helyzetben tartanak. Már most azáltal, hogy a (P2) harántrudat bármely módon leszorítjuk, a (Pl) csapot az (A, B) lemezekből kikapcsolhatjuk és a (P) harántgerenda és annak tartója közötti összeköttetés pontját könnyen megváltoztathatjuk. A tulajdonképpeni kapcsoló a (9) csap (5. ábra) körül forgatható (G) horogból és az (M) kengyelből áll, mely a horoghoz 90° alatt hajlik és azzal pl. azáltal van összekötve, hogy a kengyelnek hátsó (11) széle (22. ábra) a horognak (10) hornyával (17. ábra) kapcsolódik. A horognak (9) forgási csapja (4. ábra) az (A, B) tartólemezek megfelelő furatain jár át és egyúttal az (M) kengyel fölszerelésére szolgál. A (G) horog és az ezzel egyesített (M) kengyel rendszerint a föltüntetett nyitott állásban vannak megtartva és pedig az (U) lemezrúgó (5. ábra) hatása alatt, mely az (A, B) lemezeken kiképezett (13, 14) fészkekbe (9. ábra) beerősített (7) csap körül forgatható és ellenkező végén a horognak hátsó toldatában kiképezett (12) kivágással (17. ábra) kapcsolódik. A horogban továbbá a (17) horony van kiképezve, mely a horognak zárt állásánál, az alább ismertetett retesz átbocsátása céljából, az (A, B) lemeznek^(15, 16) nyílásaival (8. ábra) korrespondeál. A horog végül a (1.9) toldattal (17. ábra) van ellátva, melyet a (21) forgási csap (5. ábra) a (20) pofákkal (24. ábra) ellátott (T) szarvval köt össze. A (T) szarv mozgását a (23) harántcsap (5. ábra) szabja meg, mely az (A, B) lemezekben kiképezett (24, 25) fészkekbe (9. ábra) van beerősítve és mely a szarvnak (22) hasítékán jár át (24. ábra). Ezen kiképzés folytán a horog mozgása a szarvnak oly elforgását okozza, hogy az a horog kinyitásának már kezdetén gyorsan nyílik, másfelől azonban a horog zárásakor a zárási mozgásnak majdnem végéig nyitott állást foglal el. A (T) szarv a horoggal együtt a másik kapcsolandó kocsin elrendezett kapcsoló (U) kengyelét (5. ábra) fölvevő és befogó fülét alkotja. A (G) horog homlokfölületére az akár sík, akár domború (R) lap van fölerősítve, mely lökéshárító gyanánt szolgál és ezen célból a másik vagyis az ellenkapcsoló megfelelő (R) lapjával működik együtt. Az (A, B) lemezekre az (E) csavarral (4. ábra) az (L) emeltyű van fölerősítve, mely egyik végéa a (37) csap körül forgatható, másik végén pedig, (38) forgási csapon a (C) reteszt hordja, mely a (G) horognak a zárt állásban való elreteszelésére szolgál. Az (L) emeltyűt a (8) haránttengely működteti, melyet a kocsi aljára fölerősített (29, 30, 31, 32) kengyelek (23. ábra) hordanak és mely a kigörbített (H) tengelyrésszel bir, mely az (L) emeltyűnek (Ll) hasítékán jár át. Ezen tengely végeire a (KI) súlyokkal (4. ábra) ellátott (K) emeltyűk vannak fölékelve. Világos, hogy a ki-