58633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a kazánkőképződés meggátlására

— 2 a megfelelő koncentrálási fokot elérte. A kazánvízbe bevezetett, annak minden mozgásában résztvevő karbonát-kristályocskák magukhoz vonzzák a kikristályosodó szulfátokat ép úgy, mint pl. a cukor telített oldatából beakasztott kristály körül azonnal kikristályosodni kezd. A kazánvíznek minden részében lebegő, nagyon finom karbonátkristályocskák hathatósan megakadályozzák tehát a szulfátokat is abban, hogy a kazánfalakon szilárd kőréteget képezzenek. A találmány tárgya már most ennek az eljárásnak további kiképzése és hozzá való berendezések. Az eredeti eljárás további kiképzésének legközelebbi célja a víznek erélyes mozgatás közben való főzési folyamatát lehetőleg egyszerű eszközökkel folytonos üzemben kell keresztülvinni. E célból a kezelendő vizet a találmány szerint megszakítás nélkül vagy rövid időközökben megszakítva vezetjük csukott, nem egészen megtöltött tartányba, amelyből ugyanezen módon elvezetjük ; átfolyása közben pedig oly erős mozgatás mellett főzzük, hogy a csapadék a megkívánt finomságban válik ki. A víz bevezetése rendesen szivattyú vagy megfelelő magasságban elhelyezett tartány segítségével történik. Ugyanígy vezethető el szivattyúval a főtt víz a tartányból a kazánba, hacsak nem tartjuk előnyösebbnek a vizet gyűjtőtartányban raktározni és' a kazánt ebből táplálni. Hogy a folytonos munkafolyamatban való kezelésnél a csapadéknak megfelelő mikrokristályos állapotban és finom eloszlásban való kicsapását biztosítjuk, mely körülményekből az egész eljárás hatása kiindul, ajánlatos a vizet több egymásután következő fázisban kezelni. E célból a folyamat vagy egyetlen egy tartányban vihető keresztül, amennyiben abban megfelelően alakított terelőlemezeket helyezünk el, melyek a vizet az erélyes örvényezés közben kényszermozgásulag egymás mögött fekvő fütőhelyekhez vezetik. Alkalmazható azonban több egymásután kapcsolt tartány is. A víznek az eljárásra nézve lényeges, erélyes kavarása, mint azt már a bevezetésben említettük, többféle módon történhetik. Ha a hőforrás a tartányon kívül van, akkor a víz erélyes mozgatása a tartány belsejében elhelyezett kavarókerekekkel, kavaróművekkel vagy máseffélékkel eszközölhető. Ha a vizet közvetlenül az abba bevezetett gőzzel melegítjük, akkor a fütőgőz alkalmas készülékek segítségével egyszersmind arra használható föl, hogy a szükséges erélyes mozgást létrehozza. Ha azelőtt készítettek is berendezéseket, melyekkel a vizet a gőznek a tápvízzel való közvetlen keverése által előmelegítették, (pl. a gőznek finom sugarakban történő bevezetése útján vagy úgynevezett zajtalan előmelegítőkkel) úgy ezeknél csak a víznek való melegátadás elősegítéséről volt szó. Csak azon föladat szolgálatában, hogy a vízrészecskék hatályos mozgatása által oly mikrokristályos csapadékot állítsunk elő, melynek legfinomabb részecskéi csak tetemes nagyításnál válnak jól láthatóvá, mely csapadék azután akár a kazánvízben szuszpendált állapotban, akár külön a kazánvízhez adagolva, hatásos szer a kazánkőképződés meggátlására, jutott a gőznek szerepe közvetlenül kavaró eszköz gyanánt. Az eljárás további kiképzésénél ajánlatosnak mutatkozott, a gőznek vagy a víznek vagy végül mindkettőnek bevezetését a víztartányba megszakított lökésekben (lüktetve) foganatosítani. A lüktetve bebocsájtott gőz erősebb vízörvénylést idéz elő, mint az állandóan beáramló gőz. A lüktetve bebocsájtott víz azt eredményezi, hogy a tartányban az előidézett nyomásingadozások nagyobb határok között mozognak, mint a víz állandó belépésénél, minek folytán a gőzáram lüktetése lényegesen erősbbödik. E lüktető gőz, ill. vízbevezetés, vagy mechanikai eszközökkel létesíthető vagy a tartányban föllépő nyomásingadozások által idézhető elő. A gőznek lüktető belépése a tartányba azonban a tartányba bevezetett vagy a tartányból elvezetett víz áramlása által is előidézhető pl. akképen, hogy a be- vagy elvezető vezetékbe szárnyaskereket vagy más effélét építünk be, amelynek mozgását a