58633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a kazánkőképződés meggátlására

gőzvezetékbe iktatott elzáró, ill. szabályozószerkezetre visszük át. A víz kavarásának hatályosabbá tételére a vízbe kiáramló gőz kavaróhatását mechanikai kavaróeszközökkel való kombinációja útján fokozhatjuk, amennyiben a tarányban elhelyezett gőzcsövet kavarószárnyakkal látjuk el és mint kavaFÓmű tengelyt képezzük ki. A vízben vegyileg lekötött és a kicsapás folyamatnál leválasztott gázokat a víz fő. zése alkalmával erélyes kavarás közben kihajtjuk, mimellett azoknak főrésze a tartány fölső részén a vízszin fölött összegyűlik s így azok minden nehézség nélkül a tartányból kifújtathatók. Az eljárás ezen hatása is nagyon fontos, mert ennek folytán elesnek a különben a kazánanyagon keletkező kimarások, rozsdafoltok stb. és a korroziók is elháríttatnak. Azt találtuk már most, hogy előnyös, nevezetesen az eljárás folytonos foganatosításánál a gáznak -e kifúvatását időszakosan, tehát löketszerűen eszközölni. Ezáltal elérjük azt, hogy a lökések hatása a nem közvetlenül a kifúvató nyílásnál és a mélyebb rétegekben lévő gázokat is kiragadja, úgy, hogy a víz teljesen levegőmentesen és gáztalanítva jut a gőzkazánba. Az időszakos kifúvatás kézzel vagy alkalmas készülékekkel megfelelő időközökben önműködően indítható meg. A mellékelt rajzokon az eljárás folytonos keresztülvitelére szolgáló készülék több foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett foganatositási alaknál a víznek erélyes kavarás közben való főzését azáltal érjük el, hogy a gőzt közvetlenül vezetjük be a vízbe. E •célból az (a) tartányba (c, d) gőzvezeték vezet, mely alkalmasan alakított (e) kiömlőnyílásokkal van ellátva. Közfalakkal ill. (b) terelőlemezekkel kényszerítjük a (g) vezetéken és (f) szelepen át az (a) tartány fölső részén beömlő nyersvizet arra, hogy bizonyos számú kamrán egymásután keresztülfolyjon, miáltal meggátoljuk azt, hogy a víz részben még a főzés elegendő mértékének elérése előtt hagyja el a tartányt. A gőznek löketszerű ill. lüktető bevezetése céljából a nyers vizet a (h) térbe öntjük, mely az (a) tartány többi terétől megfelelő összeköttetés meghagyása mellett (i) fallal van elválasztva. Ehhez a (h) térhez a (k) dugattyút magába foglaló (j) hüvely csatlakozik, mely előbbi egyrészt a (h) térben lévő nyomás alatt áll, másrészt (1) rugóval (vagy súllyal) van megterhelve. E dugattyútól az (m) rúd vezet a (d) gőzvezeték (n) elzáró szerkezetéhez (dugattyús tolattyú). Ha a víz fölött annyi gőz gyűlt össze, hogy a gőznyomás megfelelő mértéket ért el, akkor a (k) dugattyura működő nj'omás olyan nagy lesz, hogy az az (1) rugó hatásával szemben mozgásba hozza a dugattyút úgy, hogy az (n) elzárószerkezet záródik. Ha a (h) térben lévő gőz a beömlő nyers víztől kondenzálódik, akkor a nyomás ottan hirtelen csökken, úgy, hogy az (1) rugó hatása fölülkerekedik, minek folytán az (n) elzáró szerkezet kinyílik. A tartány többi részétől elkülönített, aránylag kis (h) tér létesítése által a nyers víznek a gőzre való gyorsabb hatását idézzük elő, hogy így gyakori nyomásváltozást s a gőznek meglehetős gyors lüktetését érjük el. Magától értetődik, hogy a gőzvezetékben elhelyezett.(n) elzáró ill. szabályozószerkezettel a (k) dugattyú helyett egy membrán lehet összeköttetésben. A forralt víz az (a) tartányt ennek alsó végén az (o) elzárószerkezettel ellátott (p) vezetéken keresztül hagyja el, amelybe (r) szűrők vagy más effélék lehetnek beiktatva, hogy a kicsapott váladékot visszatartsák. Ajánlatos még (s) leiszapolócsövet alkalmazni. A tartány fölső részén összegyűlő gáz kifuvatására (v) elzárószerkezettel ellátott (t) vezeték szolgál. A tartányon végül (w) vízállásmutatóüveg van elrendezve. A 2. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál nemcsak a gőz, hanem a víz is lüktetve ömlik be. Az 1. ábrában leírt (k) dugattyúból és (1) rúgóból álló berendezés itt úgy az (n) gőzelzárószerkezet mint az (f) vízelzárószerkezet számára működik úgy, hogy a (h) kamrában lévő nyomás úgy az (n) gőzszelepet, mint az (f) vízszelepet is sza-