58617. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható állványasztal, rajzasztal, szék stb. számára

2 — Lásd 1. ábra föltört részt, 2. ábrán távlatilag, és 3. és 4. ábrán részletesen.) Az (al) és (al) lábszárak középen egy-egy kifelé nyúló (d) és (d) homlokcsappal vagy tengellyel vannak ellátva, amelyek a (h) és <h) hasítékokba szolgálnak úgy, hogy abban elcsúsztathatok; fölső vagy alsó helyzetükben pedig az (a) és (a) lábszárak (n, n), illetve (ni, nl) furatok vagy szemek és (m) és (m) csapszögek által rögzíthetők. Hogy az így képezett X bakalak oldalirányban is szilárd legyen, a (d) és (d) csapok a (h) és (h) hosszhasítékokba való elhelyezésük után egy-egy (p) és (p) alátét karikával és (r) és (r) rögzítő sasszöggel vannak ellátva, miáltal az oldalirányú moz;gás ugyan meg van akadályozva, azonban a (h) hasítékban való elcsúszás lehetséges. Az (al) és (al) lábak fönt egy-egy (e) és (e) furattal vannak ellátva. Úgy az (a), mint az (al) lábszárak alul fölfekvési helyükön gömbszerűen vannak kiképezve, miáltal a bakszerkezetnek bármely rossz hajópadlón való könnyű eltolása bármely irányban biztosítva van. Az (a, a) és az (al, al) lábszárpárt fölül egy lapjára hajlított és szögecselt (k) keret tartja össze. A (k) keret csuklósan van az (el) és (el) csapokkal, illetve csavarokkal az (al) lábak (e) furatai segítségével az (al) és (al) lábakhoz erősítve. (Lásd 5. és 6. ábrákat.) Hogy az (a) és (a) lábak fölső részei is megerősítést nyerjenek, a (k) keret oldalt (i) és (i) hosszhasítékokkal van ellátva, melyekben három vagy több (il, il) akasztópihenő van alkalmazva. Ezen (i) és (i) hosszhasítékokba szolgálnak az (a) és (a) lábak (c) és (c) homlokcsapjai úgy, hogy azok az (i) és (i) hasíték valamelyik (il, il) akasztópihenőjébe beakasztva az X-alakú baknak szélesebb vagy keskenyebb alapot adnak, miáltal a magassági beállítás van elérve. (Lásd 1. ábrát.) A (k) keret oldalrészei fölül egymással szemben lévő több (k) foggal vannak ellátva. A (kl) keret hátsó oldalára egy (t) tok van erősítve, amelynek két vezetéke van, mindegyik vezetékre merőlegesen a tok oldalába egy-egy csavarmenetes furat van alkalmazva, melyekbe fölváltva a laposfejű (tl) szorító kézicsavar csavarható. A (t) tok egyik vezetékének iránya merőleges a (k) keret síkjára, a másik azonban ezzel szöget képez úgy, hogy midőn a bak az 1. ábrán pontozottan látható helyzetbe billen, a (t) tok ezen második vezetéke függőleges helyzetbe kerüljön, tehát az ebbe áthelyezett pótasztalka vízszintes legyen. Ezen vezetékekbe szolgál fölváltva a (z) pótasztalka (zl) tartórúdja, mely különböző magasságokban a (ti) szorítócsavarral rögzíthető. Ezen pótasztalka úgy a rajzeszközök, mint az esetleg lerajzolandó mintadarabok fölvételére szolgál. Egy az asztalka alatt alkalmazott kampó pedig a mintalapok fölakasztását teszi lehetővé. A bakra szerelt rajztáblatartó keret a 2. ábrán fölszerelve távlatban, a 7., 8. és 9. ábrákon megfelelő nézetekben látható. Ezen (1) keret áll egy szögvasból hajlított és szögecselt keretből, amely a négyszögletben (u) merevítő támaszokkal van ellátva. Ezen (u) merevítők élre állított laposvasból készülnek és alacsonyabbak, mint maga a szögvas. (Lásd 6. ábra.) Az (1) keret alúl egy vékony lemezfenékkel van ellátva (a rajzon nincs föltüntetve). Ha most az (1) keretbe egy megfelelő nagyságú rajztáblát helyezünk, úgy az (u) merevítő támaszokat megfekszi, miáltal a fenéklemez és a rajzdeszka között egy zárt tér keletkezik. Hogy ez elzárható legyen az (1) keret alul (s) és (s) kampókkal fönt középtájon pedig egy (f) lakat szemmel ellátott elfordítható (al) kampóval van ellátva, amely — ha a táblát az (s) és (s) kampók alá az (u) merevítő támaszokra fektetjük, — a táblára reáfordítva azt a keretben teljesen rögzíti. Az (f) lakatszem az (1) kerethez erősített (fl) lakatszem elé kerül úgy, hogy az (sl) kampó le is zárható, miáltal az (1) keretfenék és a tábla között keletkező tér, és a tábla belső felére erősített rajz elzárható. (Lásd 7. 8. és 9. ábrákat.) Az (1) kereten alúl még az (al) és (al) lábszárak egymástóli távolságának megfelelő