58617. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható állványasztal, rajzasztal, szék stb. számára

- 3 — (ol) hosszabb és (o) rövidebb forgócsap van alkalmazva, amelyek a (k) keret (q) és (q) nyílásaiba szolgálnak, miáltal a (k) alapkeret ós (1) asztallaptartó-keret csuklósan vannak kapcsolva. Az oldalmozgást megakadályozandó az (ol) forgócsap egy reá merőleges furattal van ellátva, melybe a rúgós (o2) csapszög szolgál. (Lásd 5. és 6. ábrákat.) Az (1) keret végül még egy reá ccuklósan erősített (v) támaszkengyellel van ellátva, mely a (k) alapkeret (kl) fogazásaiba akadozva az (1) keretet különféle ferde helyzetbe feltámasztja (lásd 2. ábrát), úgy hogy az asztallap a vízszintes helyzettől kezdve csaknem a függőleges helyzetig több ferde helyzetet, foglalhat el, úgy a (k) alapkeret vízszintes állásánál, (lásd 1. ábrán a kihúzott helyzetet) mint annak ferde állásánál (lásd 1. ábrán a pontozott helyzetet). A fönt leírt asztal kezelése, illetve használhatósága a következő : Az (a, a) lábszárpárt az (a, a) lábszárpárral egyesítjük azáltal, hogy az (a) és (a) lábak (d) és (d) homlokcsapjait az (al) ós (al) lábszárak (h) és (h) hosszhasítékaiba hozzuk, a (p) és (p) alátét karikákat és (r) és (r) sasszögeket fölszereljük; a (d) és (d) csapokat a (h) és (h) hasítékok fölső részeibe csúsztatjuk és alájuk az (m) és (m) csapszögeket dugjuk. Most a (k) keretet az (al) lábakra csuklósan fölszerelve, a keret egyik (i) hasítékába és egyik (a) láb (c) csapját dugjuk, aztán a keretet egy kissé összenyomva a másik (a) láb (c) csapját a (k) keret megfelelő (i) hasítékába is behelyezhetjük, miáltal az X alakú bakszerkezetet nyerjük erre ismert módon az (1) keretet szerelve az asztal magassági beállítása azáltal eszközölhető, hogy az ;(a) (a) lábszárpár (b) merevítő rúdját egyik kézzel, a (k) keret hátsó oldalát másik kézzel megfogva, a (k) keretet kissé emeljük, vagyis a (c) és (c) csapokat az (il) és (il) akasztó pihenőkből kiemeljük, azután a (b) merevítőrudat magunkfelé húzzuk, ha alacsonyítani akarjuk és magunktól eltoljuk, ha magasbbitani akarjuk az asztalt, mivel így az X alak szélesebb vagy keskenyebb alapot nyerve alacsonyabb, illetve magasabb lesz. Az asztallap ferde beállítása már most ülő helyzetben egy kézfogással történik azáltal, hogy az asztallap keretet, — vagy ha az asztallap közvetlenül keret nélkül van fölszerelve a bakra az asztallapot, — (o) (ol) csapjai közül elforgatjuk és a (v) támaszkengyellel alátámasztjuk. Ha az asztalt szabadkézi rajzoláshoz akarjuk alkalmassá tenni, akkor az asztal előtt ülve az (m) és (m) csapszögeket kihúzzuk; az asztal elejére csekély nyomást gyakorolunk, ekkor a (d) és (d) csapok a (h) és (h) hasítékok legalsó helyzetébe csúsznak, ha most a (d) és (d) csapok elé az (m) és (m) csapszögeket dugjuk, a (d) és (d) csapok itt rögzíttetnek úgy, hogy az asztallap a rajzoló ölébe van billentve, amit a szabadkézi rajzolás megkövetel. Természetesen ekkor a (tl) szorítócsavart kicsavarjuk a (z) pótasztalkát (zl) rúdjával a (t) tok megfelelő vezetékébe toljuk és a (tl) szorítócsavart ezen tok megfelelő csavarmenetes nyílásaiba hajtva a (zl) rudat, tehát a (z) asztalt a megfelelő magasságban rögzítjük. Ezen rajzasztal irodákban, de különösen iskolákban és kisebb méretekben szerkesztve mint gyermekasztal alkalmazható. Az asztal az (1) asztallaptakarókeret és a (z) pótasztalka levevése után és a (c) és (c) csapoknak a (k) alapkeret (i) és (i) hosszhasítékaiból való kikapcsolása, a (k) alapkeretnek az (al) (al) lábszárpár irányába való fölhajtása és az (a) (a) lábszárpárnak az (al) (al) lábszárpárhoz való hajtása által könnyű szerrel még egy gyermek által is összecsapható. Ezáltal egy iskolaterem könnyű szerrel igen rövid idő alatt kis munkával kiüríthető, amennyiben az asztalok a fönt leírt módon összecsapva a terem falához állítva, a terem mélységéből alig foglalnak el valami helyet. A gyermekasztal hasonlóan összecsapva pedig a szobában egy szekrény vagy láda mellé állítva, használaton kívül semmiféle fölösleges helyet el nem foglal.