58310. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence és eljárás cink kohászatára
— 2 -cjnkgőzök képződnek, másrészt szénoxid keletkezik. A cinkgőzök és a szénoxid vagy más tovavitt gázok a kemence falában kiképezett egy vagy több nyíláson át egy vagy több kondenzátorba áramlanak, ahol a cinkgőzök (Zn) fémmé kondenzálódnak, míg a szénoxid (C, 0) a légköri levegővel keveredik és elég. A cinknek folyékony fém alakjában való előállításánál lényeges, hogy a kondenzátor vagy kondenzátorok alkalmas közeg és berendezések útján meghatározott hőmérsékleten tartassanak. Minden kondenzátor hőérsékletének a kondenzátor azon végétől, melyen a gőzök belépnek a másik kondenzátorvégig fokozatosan csökkennie kell; a hőfok körülbelől 950 C. fokról 450 C. fokra csökkentendő. Emellett azonban a kondenzátorban nem szabad oly résznek lenni, melynek hőfoka a cink olvadási pontját, azaz körülbelül 420 fokot kevéssel túl ne haladná ; ezt a hőmérsékletet minimumnak tekinthetjük. Ez a föltétel jól kielégíthető, ha a hősugárzást szabályozzuk és a kondenzátort kívülről fűtjük. Hogy továbbá a cinkgőzök másodlagos oxidációját, mely C02 ,H2 0, S02 stb. gázok jelenlétében lehetséges lenne, meggátoljuk, a cinkgőzöket állandóan redukáló közegben tartjuk. A kemencéből kilépő gázok úgyszólván szűrendők és a kondenciófölületnek lehetőleg nagynak kell lenni. A mellékelt rajzon a találmány értelmében szerkesztett kemence egy kiviteli példája van föltüntetve és pedig az 1. ábrán a kemence és a kondenzátorok függőleges keresztmetszete a 3. ábra A—A vonala szerint, a 2. ábrán a kemence egyik felének a kemence tengelyéig terjedő vízszintes metszete és a másik kemencefél egy részének fölülnézete és a 3. ábrán a kemence oldalnézete; ezen az ábrán a jobboldalon a kondenzátorok egyrésze nincs föltüntetve, hogy a kemence . falában lévő azon nyílás, melyen át a kondenzátorok nyakrészei be vannak vezetve és be vannak tapasztva, láthatóvá váljék. A (B) reakciótér (5) fenekén van elrendezve az a szénréteg, mely a (C) ellenállást alkotja; az ellenállás végei, a (6, 7) kapcsokkal vagy elektródákkal állnak kapcsolatban, melyek a pl. a(D) áramfejlesztőből vett áramot az ellenálláshoz vezetik. A reakcióteret egy vagy több eltávolítható (E) födél zárja el. A reakciótól' oldalfalaiban az (F) nyílások vannak kiképezve, melyek a (H) kondenzátorok (8) beboc3átó nyílásait veszik föl. A rajzon föltüntetett kondenzátorok függőleges hosszmetszetükben trapézalakúak. A fölső (9) rész vízszintesen van elrendezve, míg az alsó (10) rész annyira lejtős, hogy a kondenzált cink kiömlését lehetővé tegye. A kondenzátorok legrövidebb vége, illetve azok bebocsátó nyílásai a kemence (F) nyílásaiba be vannak vezetve és azokban betapasztás által vannak rögzítve, de a kondenzátorvégek csakis körülbelől a kemencefal vastagságának közepéig terjednek vagyis addig a pontig, ahol a szénfal kezdődik. A kondenzátorok szélesebb külső végei a tűzálló anyagból készült (11) dugaszok útján el vannak zárva. Ezek a dugaszok a (12) kibocsátó nyílással vannak ellátva, melyen át a szénoxid távozhat, míg a (13) lecsapoló nyíláson át a cink távozik. Ha cinkpára (cinkpor) előállításáról ván szó, a (12) nyílásokra a szokásos (J) ballonokat vagy palackokat helyezzük és ez esetben a szénoxid és más permanens gázok ezekbe a ballonokba lépnek, illetve ezeken átáramolnak és (R)-nél elég. A rajzon a kemence négy JF) nyílással van föltüntetve, melyek mindegyike hat kondenzátort képes fölvenni, azaz a kemence mindegyik oldalán tizenkét összesen tehát huszonnégy kondenzátor elhelyezése lehetséges. A kondenzátorok téglafalazatú (S, T) kamrákba vannak bezárva és minden kondenzátorozat alatt egy-egy (14) rostély van elrendezve, melyen faszén, koksz vagy kőszén égethető, ha ez a kamrák hőmérsékletének emelésére szükséges. Ez a fűtés természetesen más alkalmas módon, pl. gázzal vagy elektromos ellenállás által is végezhető. A (K) tartályok a kondenzátorkamra
