58209. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kölcsönös hatás létesítésére folyadékok és gázok vagy gőzök között
rásból való bevezetésére alkalmas elrendezést mutat vázlatosan, a 7. ábra a berendezés falaiban lévő nyílások egy foganatosítási alakját elölnézetben, a 8. ábra ugyanazt metszetben tünteti föl, míg a 9. ábra ezen nyílásoknak kissé eltérő foganatosítási alakját elölnézetben, a 10. ábra pedig a nyílások harmadik foganatosítási alakját metszetben tünteti föl, végül a 11. ábra a folyadékoknak a berendezésbe való bevezetésére alkalmas szájcsövek két foganatosítási alakját mutatja. Az 1. és 2. ábrán (a) a hengerfölület, melyen vagy amelynek közelében a gáz és folyadék kölcsönös hatása végbe megy. Az (a) henger a föltüntetett foganatosítási alaknál vékony fémlemezből áll és több ezer aránylag szűk (b) nyílással vagy csatornával van ellátva, melyek a hengeres elem tetejénél vagy közel a tetejéhez kezdődve fenékig vagy ehhez közel terjedő gyűrűkben vagy sorokban vannak az (a) hengerben kiképezve és pedig úgy, hogy az egyik sorban lévő nyílások a következő sorban levőkhöz képest el vannak tolva. A (b) nyílások a 7. és 8. ábrán látható alakban csákozás vagy metszés és süvegalakú kiemelkedéseknek a fémlemezből való kisajtolása által képezhető ki úgy, hogy a henger külső fölületétől ennek belsejébe terjedő, megközelítően érintőirányú nyílásokat képeznek. A (c) tatorna vagy fujtatócső alkalmas ventilátorral van összekötve, mely a berendezésen nagy mennyiségű levegőt vagy gázt képes áthajtani. A ventilátor a rajzon nincsen föltűntetve, mert nem tartozik a találmány tárgyához. Az (a) henger tetszőleges módon, például a kúpos (d) teknő által támasztható alá, mely a (c) cső fölső részére van fölfüggesztve. Az (e) tartóban a központi (f) tengely van megerősítve, mely több sugárirányú (g) lapot vagy szárnyat tart meg helyzetében. A rajzon látható foganatosítási alaknál nyolc (g) szárny van" alkalmazva; ezek a (c) csőbe áramló gáz örvénylő morgását szüntetik meg vagy j csökkentik. A (h) teknő a folyadék befogadására vagy összegyűjtésére szolgál. Az (i) cső a folyadékot vezeti a korongalakú (k) elem tetejére, mely elem az (f) tengelyen van forgathatóan ágyazva és a melynek (1) szárnyait vagy lemezeit a berendezésben keringő légáramok körülforgatják. A tokot fölül az (m) fal az (n) üveglappal zá'fjs be, mely utóbbin át a berendezés működésemegfigyelhető. Az (o) hajlított csövek az (a) tok fenekéről a folyadékot a szilárd részekkel vagy ilyenek nélkül elvezetik és például a (h) teknőbe bocsátják, melyből a folyadék a (p) túlfolyató csövön kiömlik. Az (o) csövek fölső része oly irányban van hajlítva, hogy az (a) tokban keringő folyadékot fölfogja. Természetesen a folyadék az (o) csövekből vagy a (p) túlfolyató csőből közvetlenül is elvezethető és újból a berendezésben szállítható vagy tetszőleges más módon kezelhető. A leírt berendezés a következőképen működik: Ha a berendezésen a (c) saélcsövö át lengő- vagy gázáramot szívatunk át. a gáz az ériutőirányban elrendezett (b) nyílásokon belépvén, az a köpeny belső oldalán gyorsan kering és a (k) folyadékelosztó a keringő áramok által az (1) szárnyakra gyakorolt hatás következtében körülforog. Az elosztó közepébe vezetett folyadék tehát a tok falára finom rétegben vagy permetezve ömlik kifelé és a falak mentén lefolyni törekszik, a fenéken pedig összegyűl és az (o) csöveken át kiömlik. A hatás ugyanaz, akár levegő nedvesítése akár levegőnek vagy gáznak tisztítása megy végbe akképen, hogy abból szilárd részek a vizbe vitetnek át, akár^ a levegőt vagy gázt más módon kezeljük folyadékkai. Az (a) köpeny föliiletén végigömlő folyadék a behatoló gáz áramaival találkozva és a centrifugális erő hatása által az (a) köpeny falára ütközve rendkívül finom alakban oszlik szét; a gázáramok hatása alatt a folyadék ismét szétporlik, befelé halad és szétporlasztott állapotban kering, míg végül a fenékre érve, összegyűl és azután az (o) csöveken kifolyik. A kifolyó folyadék természetesen , újból a berendezés fölső részébe vezethető