58209. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kölcsönös hatás létesítésére folyadékok és gázok vagy gőzök között

_ 4 -és újból fölhasználható vagy tetszőleges módon kezelhető. A sebesség, mellyel a gáz az (a) tokban kering, igen nagy, de természetesen a tokban fönnálló nyomáshoz vagy részleges vákuumhoz képest változó, a folyadékból a szólesövön át számba vehető mennyiség nem jut ki. A szélcső torkolata körül vagy hozzá közel alkalmazott (q) pár kány megakadályozza a folyadékot, hogy ezen helyen véletlenül a szélcsőbe fecskendeződjék. Amint említettük, a (g) szárnyak vagy lapátok a gáz örvénylésének a szélcsőbe váló átterjedésének ellenállának vagy ezt megakadályozzák, ami általában kívánatos. A (k) folyadékelösztót csak példaképen írtuk le. Az 1. és 2. ábrán más foganatosítási alak is látható, mely esetleg a (k) elosztóval kapcsolatban is alkalmazható. A tok fölső részén az (r) csatorna van elrendezve és ennek fenekén több (s) nyílás van kiképezve, melyek a folyadékot a csatornából azon irányba vezetik a tokba, amelyben a gáz örvénylő mozgását végzi. A (b) nyílásokhoz hasonló alakú (s) nyílások vagy hasítékok helyett a folyadék bevezetésére bármely más eszközöket is lehet alkalmazni, amilyenek például a befelé irányozott, a 11. ábrán föltüntetett (t) csövek; az ilyen csövek előnye, hogy a folyadékot a tok fölső részéből közvetlenül az oldalfalakra vezetik úgy, hogy az örvénylő gázáramok a folyadékot közvetlenül amint az kiömlik, teljesen körülveszik. A találmány nem szorítkozik a folyadék bevezetésének különös módjára és a fönt leírt módok csak a találmány foganatosítására való példákat képezik- A folyadék esetleg a (b) nyílások közül néhányan vagy valamennyien át a beáramló levegővel vagy gázzal együtt is bevezethető. A folyadéknak a tok belsejében való szétoszlatására más módok is alkalmasak. Például az (a) tok belsejében, ennek fölületétől oly távolságban, hogy a gáz örvénylő mozgását ne zavarják, elrendezett egyenes, csavart vagy gyűrűalakú csővek is használhatók a folyadék bevezetésére, mely csövek nyílásaik vagy fúvókáik útján a folyadékot a tokba J , a kellő irányban fecskendezik be. Alkalmazhatók továbbá a tokban elrendezett és folyadékkal alkalmas módon táplált kalitkák is, melyek a folyadékot az (a) tok falára kibocsátják. Az 1. ás 2. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknak lényegileg megfelelően szerkesztett, kísérleti, célokra való berendezésnél az a henger átmérője körülbelül 75 cm. magasságú 60 cm. volt és alkalmas ventilátor a (c) szélcsövön percenként kb. 140 m3

levegőt hajtott át | & levegő hőmérséklete körülbelül 16° C és az (r) csatornán és az (s) hasítékokon vagy a (t) csöveken át percenként bevezetett víz menynyisége körülbelül 23 kg. volt. Ez esetben a 7. ábrán látható alakban kiképezett (b) nyílásoknak az (x) élnél lévő szélessége körülbelül 8 mm., az (x) éltől (y)-ig terjedő hossza 13 mm., a nyílások száma pedig körülbelül 4500 volt. Tapasztalás szerint ily föltételek mellett a levegő és a víz kölcsönös hatása kielégítő volt. Megjegyezzük azonban, hogy a gáz és folyadék mennyiségeinek ezen arányát és a nyílások méreteit csak példaképen említjük és természetes, hogy a gáz és folyadék között kölcsönös hatás a találmány tárgyát képező berendezésben jelentékenjen eltérő arányokkal létesíthető. Világos, hogy a (c) szélcső a berendezésbe ennek feneke helyett a tetején is betorkolhat és lyukazott vagy más gyűjtőcső is használható, melyen a gáz tartály belsejéből a szélcsőbe jut. A nyílások, melyeken a gáz a szélcsőbe áramlik, lyukak vagy hosszú hasítékok alakjában képezhetők ki és egyenesen vagy érintőirányban rendezhetők el, melyek a gáz örvénylő mozgását tetszőleges mértékben elősegíthetik vagy gátolhatják. Ha a gázt a berendezésen szívás helyett nyomással hajtjuk át, akkor azt csigaházalakú (u) köpenyen át vezethetjük be, amilyet a 4. ábra vázlatosan mutat. Ezen köpeny, melybe a gáz a (v) nyíláson hatol be, a gázt az a fölületnek megközelítően minden részéhez egyenletesen vezeti és egyúttal érintőirányú mozgást ad a gáznak, mielőtt ez az (a) fal