58209. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kölcsönös hatás létesítésére folyadékok és gázok vagy gőzök között

hogy a levegő nedvességet vesz-e föl vagy ad-e le, a levegő és víz hőmérsékletétől, valamint a levegőben a kezelés előtt jelen lévő nedvességtartalomtól függ. Ha nedvesség elvonására van szükség, folyadék gyanánt előnyösen nagyobb nedvességfölszívó képességű oldatot, például kalciumkloridoldatot alkalmazunk. A nedvesítő vagy szárító hatáson kívül a berendezés, amint azt alant le fogjuk írni, szilárd részeknek a levegőből való eltávolítására is alkalmazható úgy, hogy a levegő a száritáa vagy nedvesítés mellett egyúttal tisztíttatik is. Továbbá, ha a kalciumklorid oldatát vagy másefélék alacsony hőmérsékletre hűtjük, a levegő száradás közben le is hül és ily állapotban például hidegen tartandó raktárhelyiségben stb. használható. A berendezés a levegőn kívül, más gázok, pl. fejlesztővagy fujtatókemencegázok mosására is használható. Használható továbbá.a berendezés gőz vagy gáz kondenzálására vagy elnyeletésére, vagy pedig gőznek gáz- és gőzkeverékéből való eltávolítására. A berendezésben például ammóniákgázt víz által lehet elnyeletni. Folyadék segélyével gázra gyakorolt hatás létesítésén kívül vagy helyett, gáznak a folyadékokra való hatása is létesíthető; a folyadék például hideg vagy meleg gázzal való érintkezés útján hűthető, illetőleg melegíthető. Gyakorlati példa gyanánt azon esetet említjük, melyben kívülről valamely helyiség belsejébe szállított levegőt vizzel kezelünk, hogy a levegő hőmérsékletét és relátív nedvességtartalmát szabályozzuk; ezen kezelést a víz hűtésével is összeköthetjük úgy, hogy más berendezésből, például a helyiségben lévő levegővel közlekedő hasonló berendezésből vett vizet a bejövő levegővel közlekedő berendezésbe vezetjük, itt hűtjük és a helyiség belsejében elhelyezett berendezésben újból való fölhasználására előkészítjük. A berendezés alkalmazási módjának egyéb példái folyadékoknak gázzal való telítése, például folyadékoknak oxigénnel vagy ozonnal való telítése vagy gázoknak folyadékkal való telítése és a hűtött levegőt szállító hűtőberendezés csőveiben keriögő sóoldat helyettesítése vagy pótlása. Az utóbbi esetben a találmány tárgyát képező berendezésben a hideg sóoldat a levegőre hatást gyakorol, amely levegő azután a hűtendő kamarában vagy télben keringésbe liozatik. A sóoldatnak a levegőre gyakorolt hűtő hatását szárító hatás kiséri, melyet a sóoldat alacsony hőmérséklete és nedvességelnyelő hatása létesít. A találmány tárgyát tevő berendezés megkiilönböztetendő azoktól, melyeknél a kölcsönös hatást mechanikai eszközök (skrubber) létesítik, ámikor a gáz vagy gőz ós a folyadék párhuzamos, egymáshoz képest mozgó fölületek (például központos hengerek vagy kúpok) között halad át, melyek egymás közelében vannak elrendezve és verők és ütközők módjára működő kiemelkedéseikkel a közegeket élénk mozgásra kényszerítik. A találmány szerint a lényeges elem egyetlen egy fölület, mely oly alakban van kiképezve és úgy van elrendezve, hogy a benső, kölcsönös hatás létesítésére szükséges föltételek egyszerűen a gáznak és folyadéknak a fölület fölötti áramokban való vezetése által teljesíthetők amint azt fönt már említettük és a mellékelt rajzokkal kapcsolatban, melyek a berendezés néhány foganatosítási alakját mutatják, részletezni fogjuk. A rajzokon az, 1. ábra a találmány értelmében szerkesztett berendezés függélyes metszetét - mutatja, a 2. ábra annak fölülnézete, részben metszete, a 3. ábra egy másik foganatosítási alaknak az 1. ábrához hasonló nézete, a 4. ábra a gáznak a berendezésbe való bevezetésére alkalmas tok vízszintes metszete, az 5. ábra a gáz és folyadék összekeverésére és közöttük kölcsönös hatás létesítésére alkalmas elrendezést mutat, melynél a folyamatok több külön szakaszban mennek végbe, a 6. ábra a gázoknak két különböző for-