58195. lajstromszámú szabadalom • Csőzárószelep

gattyúk egyike, vagy pedig mindkettő (6) súly okkal,vagy rugókkal terhelhető meg,amelyek csőszakodás esetén az egyik dugattyúnak a (8) szelepfészekre való sülyedését biztosítják. A dugattyúkat a vezetékben mozgó folyadék nyomása tartja fölemelt helyzetben, tehát ez a nyomás képviseli azt az erőt, amelynek egyelőre megállapítandó határon túl való csökkenése a szeleptestnek a (8) szelepfészekre való sülyedését és ezáltal a vezetéknek szakadás esetén önműködően való elzárását vonja maga után. A (7) vezérmű (2. ábra) a (9) tolattyúból és az ezzel összekötött (10) dugattyúból áll, amely utóbbi a tolattyú mozgatására szolgál s egyfelől a fővezeték (11) és (12) elágazásain keresztül a fővezetékből a tolattyú -szekrénybe jutó víz nyomása, másfelől pedig egy (18) rúgó ellenkező irányú hatása alatt áll. Ezen berendezés folytán, aszerint amint a víz vagy a rúgó nyomása az erősebb, a (10) dugattyú a (9) tolattyút olyan helyzetbe állítja be, amelyben, mint alább látni fogjuk, a (2) szeleptest fölemelt helyzetben van, vagy pedig az ikerdugattyúkban elrendezett súlyok hatása alatt fészkére sülyed. A vezérművel egy háromfuratú (14) csap van kombinálva, amelynek megfelelő beállítása esetén a vezérmű csőszakadás esetén önműködően végzi a szelep elzárását, vagy amely csappal a szelepet a kezelő személy tetszése szerint nyithatja és zárhatja. A vezérmű a (4) kamra fölső falán van elrendezve. A (16) tükrön mozgó C9) tolattyú egy (17) rúddal áll összeköttetésben, amelynek egyik végén a már említett (10) dugattyú, a másik végén pedig egy (18) dugattyú ül, amely a (13) rúgó egyik végének támaszául szolgál, míg a rúgó másik vége a hengeralakú (20) tolattyúszek. rény belső falának (19) lépcsőjéhez támaszkodik. A (13) rúgó feszültsége a (10) dugattyúra ható folyadéknyomáshoz képest úgy szabályozható, hogy a rúgó a (10) dugattyút és vele együtt a (9) tolattyút is a 2. ábrán bal felé mozgassa, ha a folyadék nyomása egy előre meghatározott érték alá sülyed, míg ellenben, ha a folyadék nyomása ezen határérték fölött van, akkor a dugattyú és vele együtt a tolattyú a 2. ábrán a jobboldali szélső helyzetet foglalja el, amelyben az (1) szelep nyitva, az első esetben pedig zárva van. A (18) dugattyú azonkívül, hogy a (13) rúgó támaszkodik reá, még a tolattyú vézetésére szolgál és (21) áttörésekkel van ellátva, amelyek lehetővé teszik, hogy a tolattyúszekrény (22) belső terében lévő folyadék a dugattyú mindkét lapjára egyenlő nyomást gyakoroljon. A (9) tolattyú a furatába lazán behelyezett (17) rúd (23) gyűrűi közé van szorosan befoglalva; a (24) test a (25) nyomórúgó hatása alatt állandóan a tolattyúra fekszik és ezt tükrére szorítva tartja. A fővezetékből elágazó (11) és (12) csövek (26) és (27) csapokkal vannak ellátva, oly célból, hogy azon esetben, ha a fővezetékben lévő folyadék nyomása csak az egyik oldalról hatna a szelepre, az a csőelágazás, amely felől nyomás nincs, elzárható legyen. Az alább következő fejtegetések az 1—6. ábrákra vannak vonatkoztatva. A (66) tolattyútükör fölületére torkol a szabad levegővel összeköttetésben álló (30) és (31) torna, továbbá a (4) kamrába a (2) dugattyú felé vezető (32) és végül a (33) csatorna, amelynek a (34) cső a folytatása. Ez utóbbi cső az ikerdugattyúk (36) üreges rúdjának furatán végighaladva, az (5) kamrában lévő (3) dugattyú alá torkol és (35) lyukakkal van ellátva, amelyeken a folyadék egyenletesen és lökésméntesen lép ki a csőből a dugattyú alá vagy megfordítva; a folyadék visszatérése különben még a (34) cső alsó végén elrendezett, rúgós (37) csapószeleppel van megkönnyítve. A (34) cső az üreges (36) dugattyúrúd furatában kellően tömítve van. A (4) kamrába a (2) dugattyú felé vezető (32) csatornából a (38) csatorna ágazik el, amely a tolattyúszekrény (39) födelében tovább haladva a (40) csatornával közlekedik, amelynek végét a háromfuratú (14) csap zárja el. Ezen csap helyzete szerint a (40) csatorna és a (22) kamrába vezető (41) csatorna közötti összeköttetés szabad vagy