58195. lajstromszámú szabadalom • Csőzárószelep

el van zárva. A (14) csapnak egy furata továbbá arra szolgál, hogy vele a (40) csatorna és a szabad levegő között összeköttetést létesíthessünk. A (9) tolattyú csatornái az 5. ábrából és az ennek A—A és B—B metszetét föltüntető 4. és 6. ábrákból vehetők ki világosan. A (42) és (43) csatornák a tolattyúszekrény (22) folyadékkamrájába torkolnak,"míg a (44) és a (45) csatornák a tolattyútükör különböző csatornái között létesítenek összeköttetést. A tolattyúszekrény (22) kamrája a (11) és (12) csövek útján az (1) szelepet | tartalmazó fővezetékkel közlekedik. i A leírt berendezés működési módja a következő: Tegyük föl, hogy az egyes részek az 1—6. ábrákon föltüntetett helyzetet foglalják el, vagyis az (1) szelep nyitva van és a háronifuratú (14) csap úgy van beállítva, hogy a (22) kamra ós a (39) födélbe torkoló (40) csatorna közötti összeköttetést elzárja. Minthogy a (22) kamra a (11) és (12) csövek útján a fővezetékkel szabadon közlekedik, a (22) kamrában lévő folyadék nyomás a fővezetékben áramló folyadék nyomásának felel meg. A (22) kamrának nyomás alatti folyadéka viszont a tolattyú (42) csatornáján, a tükör (33) csatornáján, a (34) csövön és ennek (35) lyukain keresztül az (5) kamrába a (3) dugattyú alá jut. Minthogy pedig a (3) dugattj ú alatti folyadék nyomása, ha a fővezetékben csőszakadás nincs, nagyobb mint az ikerdugattyúk együttes súlya, ez utóbbiak fölemelt helyzetükben tartatnak, vagyis az (1) szelep nyitva van. Ugyanekkor a (2) dugattyú fölötti (4) kamra a (32, 38) csatornán, valamint a (20) tolattyúszekrény (39) födelének csatornáján s végül a (40) csatornán keresztül a szabad levegővel közlekedik úgy, hogy a (10) dugattyúra nem hat ellenkező irányú nyomás, tehát ezen dugattyú a (22) kamrában lévő folyadék nyomása alatt, amely a (13) rúgó ellennyomásánál erősebb, a (39) födélhez szorítva marad. Ha most föltételezzük, hogy a fővezetékben valahol csőszakadás vagy csőtörés áll be, akkor a nyomás a (22) kamrában azonnal csökkenni fog és pedig annyira, hogy a (13) rúgó ellenkező irányú feszültsége a (10) dugattyúra ható folyadéknyomást legyőzi és ennek folytán a dugattyú a (9) tolattyúval együtt a 2, ábrán balra fog elmozdulni. A tolattyúnak ezen új helyzetében a (3) dugattyú alatti (5) kamara a (34) csövön, a tolattyúkör (33) csatornáján, a tolattyú (45) csatornáján és a tükör (31) csatornáján keresztül a szabad levegővel, a (2) dugattyú fölötti (4) kamara pedig a tükör (32) csatornáján és a tolattyú (43) csatoruáján keresztül a tolattyúszekrény (22) kamarájával közlekedik. Ugyanekkor a (22) kamarában lévő folyadék a (38) csatornán keresztül a (10) dugattyú mögé kerül úgy, hogy ez utóbbinak mindkét lapjára egyenlő nyomás hat. Minthogy a (2, 3) ikerdugattyúk súlyát az (5) kamarában uralkodó folyadéknyomás most már nem egyensúlyozza ki, a szelep lesűlyed fészkére, miközben az (5) kamarában volt folyadék most a szabaddal való közlekedése folytán kiürül és a szelep a fővezetéket elzárja. Mint már említve volt, a háromfuratú (14) csap segélyével a szelepet tetszésünk szerint nyithatjuk és zárhatjuk. Föltéve, hogy a szelep az 1. ábra szerinli helyzetben, vagyis nyitva van és a (14) csapot egy negyedfordulattal elforgatjuk, ekkor a (22) kamarában levő folyadék a (41) csatornán, a (14) csap furatán és a (40) csatornán keresztül a (10) dugattyú mögé kerül úgy, hogy a dugattyú két lapja egyenlő nyomás alatt állván, a (13) rúgó feszültsége szabadon érvényesülhet, minek következtében a (9) tolattyú balra mozdul. A (3) dugattyú alatti folyadék ekkor a szabadba ömölhet ki és az ikerdugattyúk súlyterhelésük hatása alatt lesüljetínek amiben az egyidejűleg, a (2) dugattyú fölötti (4) kamarába ömlő nyomófolyadék által is elősegíttetnek. Ha az elzárt szelepet ismét nyitni akarjuk, e célból a (14) csapot úgy forgatjuk el, hogy a (10) dugattyú és a (39) födél közötti tér a (40) csatorna és a csapnak egy furata útján a szabad levegővel jus-