58178. lajstromszámú szabadalom • Gép bélyegek fölragasztására

— 2 -alakú, vagy fecskefark alakú (13) horonynyal, a (12) tok pedig egy megfelelő (14) toldattal (2, 3. és 6. ábra van ellátja úgy, hogy a (12) tok oldalról a V nyíl irányában a gépbe betolható. A (4) tokban a rúgós (15) pecek a (14) toldaton pedig a (16) mélyedés van alkalmazva, miáltal a tok a munkahelyzetben biztosítva van, a tokra gyakorolt gyenge nyomásnál azonban a pecek a mélyedésből kiemelkedik úgy, hogy a tok kihúzható. A toknak belsejében egy kétágú, legömbölyített végeivel a tokból kinyúló (17) rúgó van ágyazva. A (12) tokra a hasábalakú (E) szekrényke van levehetően rátolva, melyet leesés ellen a (17) rúgó biztosít és mely a lazán egymásra rakott bélyegekből álló (P) tömbnek fölvételére szolgál. Ez a szekrényke alsó végének két egymással átellenes (18) szólén annyira van befelé hajlítva, hogy az (P) bélyegtömb belőle ki nem esik, e mellett azonban a képesfelével lefelé fordított legalsó bélyeg alúlról hozzáférhető és a (C) légszivattyúval elszívható. A bélyegtömbnek a gépbe való behelyezése céljából az (P) tömböt a gépen kívül helyezzük be az (E) szekrénykébe, melyet azután a (12) tokkal elzárunk (6. ábra) és ezzel együtt a V nyíl irányában a gépbe betolunk, mikor is a (15) pecek a (16) mélyedésbe becsappan és ezáltal a bélyegtömböt a munkahelyzetben megtartja. A (C) légszivattyú a (19) szivattyúhengerből, a (20) dugattyúból és a (21) szelepből áll. A (19) henger a vízszintes (22) tartófallal van ellátva, mely a (9 és 10) csapok segélyével a (B) nyomódarabon van ágyazva úgy, hogy a nyomódarabnak mozgatásánál a szivattyúhenger is fölfelé vagy lefelé mozog. A (22) fal a háromfogú (23) toldattal van ellátva, (3. és 8. ábra), az ezen toldat mellett fekvő (1) állványfalra pedig két (24) ütköző van ráerősítve olyképen, hogy, ha a háromfogú toldat a fölfelé és lefelé mozgatásnál ezekhez az ütközőkhöz ér, a szivattyúhenger 180°-kal elforog. A (22) falnak másik oldalán a (25) csavar látható mely a szivattyúhengernek a (6) hasítékban való vezetésére szolgál és mely a szivattyúhengernek elforgatásánál a (6) hasítéknak (6') részébe lép be. A (20) dugattyú egy kinyúló hüvely, mely a szivattyúhengerbe el nem forgathatóan van behelyezve. Ez a hüvely fölül egy lyukas (26) tányért hord, melyben a hosszúkás (28) lyukakkal ellátott (27) gumilemez van megerősítve. A szivattyúhenger feneke és a (26) tányér között a (29) spirálrúgó látható, mely a dugattyút a hengerből kinyomni iparkodik. Az alsó hengerfödélbe a (21) szelep van beillesztve, melynek szekrénye oly nagy, hogy a szivattyúhengernek belső terét kitölti oly célból, hogy a káros teret csökkentsük. A szelepszekrény két a szivattyú tengellyel párhuzamos, (30)-nál egymással közlendő (31 és 32) furattal (2. ábra) van ellátva, melyek közül a (31) furat lefelé a szabadba, a másik (32) fúrat pedig (33)-nál a szivattyúhengerbe nyílik. A (32) furatban (30 és 33) között a (34) szelepgolyó vagy hasonló fészkén fekszik és a (32) furatot fölül a (35) csavar tömítetten zárja el. A nyugalmi helyzetben (1—3. ábra) a (29) rúgó a dugattyút gumilemezével a bélyegtömbhöz szorítja, a (21) szelep pedig el van zárva (2. ábra) úgy, hogy a szivattyúhenger is mindkét oldalon zárt. ; Mint már említve volt, az állványnak (3) alaplemeze keret alakú és ezen keretnyílás fölött közvetlenül van a (D) nedvesítő alkalmazva. Utóbbi a (36) tartányból és a (37) bégből áll. A bél a víztartányból egy hosszúkás nyíláson át nyúlik ki, mely fölött a (38) léc van csavarok segélyével olyképen megerősítve, hogy a lécnek a bélhez való erősebb vagy gyengébb hozzányomása által a bélnek szívóképességét szabályozhatjuk. A bélnek szabad vége a (39) párnának van kiképezve, mely a fémes (40) foglalatba van befoglalva. A foglalat a villaalakú (41) tartó segélyével a (42) csapágyakban forgatható, mely csapágyak a víztartályra vannak ráerősítve. A (41) tartó a (43) rúgó hatása alatt áll. A víztartó a (44) kar és csavarok segélyével a (45) emeltyűre van erősítve, mely emeltyű az (a) állványon kívül azaz az (1) állványfal