58178. lajstromszámú szabadalom • Gép bélyegek fölragasztására

és (1') szélei és a (B) nyomódarab közötti !(46) térben (3. és 5. ábra) van alkalmazva és célszerűen vezetve és a (47) pecek segélyével az állványnak hosszúkás hasítékában olyképen fölfüggesztve, hogy' a II. 1 és IV". nyilak irányában kilengethető és fölfelé és lefelé az I. és III. nyilak irányában kevéssé eltolható. (2. ábra). Az emeltyűre a (49) pecek van megerősítve, mely a (B) nyomódarabnak görbített (50, 51) hasítékában olyképen vezetődik, hogy a hasítéknak ferde (50) része az emeltyűnek kilengetését eszközli, míg, ha a pecek a fölső függélyes (51) hasítékrészben mozog, az emeltyű nem leng ki. A nyomódarab belsejében az (52) pecekhez az (53) rúgó van megerősítve, mely szabad végével az (1') állványszélen csúszik és mely rúgó két (54, 55) görbülettel van ellátva, melyek az emeltyűnek illetőleg nedvesítőnek fölfelé és lefelé való mozgatását eszközlik. A leírt kiviteli alaknak működése már most a következő: A nyugalmi helyzetben, illetőleg a gépnek a fölbélyegzendő helyre való ráhelyezésénél (1 és 3 ábra) a (B) nyomódarabot a (11) rúgó megemelt helyzetben tartja, a (G) szivattyú pedig (27) gumilapjával a (29) rúgó hatása alatt az (F) bélyegtömbhöz van hozzászorítva, mi lehet a (34) szelepgolyó vagy hasonló a szivattyú belső terét elzárja. A (39) párna ekkor még nem fekszik a papiroson, hanem e fölött egy meghatározott magasságban áll. Ha a (B) nyomódarabot lefelé nyomjuk, akkor legelőször is az (54) rugógörbület a (45) emeltyűt lefelé nyomja, miáltal a nedvesítő annyira lefelé mozog, hogy a (39) párna a papiroshoz ér és a (43) rúgó hatása alatt ehhez hozzászorul. Ezután mindjárt a (49) pecek a ferde (50) hasítékrészbe jut, miáltal a (45) emeltyű a víztartóval és a papiroshoz nyomott párnával együtt a II. nyíl irányában {2, 7, 8 ábra) kileng és ezáltal a papirost a fölbélyegzendő helyen egyenletesen megnedvesíti. A 7. és 8. ábrán példaképpen a nedvesítőnek egy lengés közbeni helyzete, a 9. ós 10. ábrán pedig két véghelyzete van föltüntetve. Időközben azonban a (B) nyomódarab a (19) szivattyúhengerre is hat, mely a lenyomás kezdetén egyenes vonalban lefelé halad, míg ellenben a (20) dugattyú a (27) gumilappal a (29) rúgó hatása 1 alatt a bélyegtömbhöz hozzányomva marad. Ennek következtében a szivattyúhengernek zárt tere növekedik úgy, hogy légritkítás keletkezik, minek folytán a legalsó bélyeg a gumilaphoz tapad és a bélyegtömbről levehető, (8. ábra). Ezek után a háromfogú (23) toldat a (24) ütközőkbe ütközik, melyek a szivattyút a reá tapadt bélyeggel együtt 180°-kal elforgatják. A 9. ábra ezen elforgatásnak középhelyzetét tünteti föl Körülbelül a szivattyúnak ebben a helyzetében a (49) pecek az (51) hasítékban és a nedvesítő végállásába jut úgy, hogy a fölbélyegezendő hely szabadon és megnedvesítve a bélyeg fölragasztására készen áll. A nyomódarabnak további lenyomásánál a bélyeg enyvezett oldalánál lefelé fordítva a fölbélyegzendő helyre jut, ha a szivattyúhenger egyenes vonalban lefelé tovább mozog, a dugattyú a hengerbe betolódik és ennek következtében az (f) bélyeget a (29) rúgó hatása alatt a fölbélyegzendő helyre rányomja. Látnivaló, hogy ekkor a szivatytyúnak belső tere ismét kisebbedik, miért is a légritkulás megszűnik úgy, hogy a (34) szelepgotyó saját súlya alatt fészkéről leesik. (10. ábra). ( A gépnek a fölragasztott bélyegről való leemelésénél először is a szivattyúhengernek belső tere növekedik, ami azonban a bélyegre semmi hatással nincsen, mivel a szelep nyitva van s így a szivattyúhengerben légköri nyomás uralkodik. Ezután a szivattyú fölfelé halad és visszaforog úgy, hogy a két (11. és 29) rúgó hatása alatt ismét a bélyeglömbhöz szorul. Ekkor a szivattyútér ismét kisebbedik úgy, hogy a fölösleges levegő a hengerből a szelepgolyó alatt eltávolodik, miért is a következő szívóhatás létesítése ismét eszközölhető. Mikor az (55) rúgógörbület a (45) emeltyűbe ütközik, utóbbit a (III) nyíl irányában (2. és 10. ábra) megemeli és a párnát a papirosról eltávolítja. Valamivel a szivattyú visszamenetelének a 9. ábrán föltüntetett