57714. lajstromszámú szabadalom • Javítások hidraulikus erőátviteli berendezéseken
hogy a fedelek levételénél -az olaj kiömöljön, egy célszerűen helytálló cső úgy alkalmazható, hogy alsó aláfüggő nyitott végével szorosan a kerék kerületéhez érjen, mimellett egy segédszivattyú lehet elrendezve, mely ezen csövön át a kiömlött folyadékot, mely különben összegyűlne, állandóan fölszívja. A folyadéknak a szelep és a hengertest között végbemenő reakciója legcélszerűbben a tengely alsó oldalán megy végbe úgy, hogy a kocsi olajütközőn nyugszik, mely nemcsak a kenést végzi, hanem a fémes részek között a lökést is • csökkenti. Az excenteres gyűrűk excentricitásának vagy a motor löketének változtatására szolgáló eszközök helyett vagy ezek mellett oly eszközök is alkalmazhatók, mellyel a mótorkerekek egyike vagy másika a szivattyúról lekapcsoltatik ugy, hogy nagy sebességeknél csak két kerék vagy esetleg csak egy kerék hajtatik, a többi kerék pedig csak vele szalad. A 6. ábrán a mótorkerék oly változata van föltüntetve, melynél a helytálló bütykök és körülforgó hengerek helyett a (17) bütyök körülforognak, a (18) hengerek ellenben állanak, amennyiben ezek a helytálló (17) tengelyre vannak erősítve. Ez esetben szükséges, hogy (20) hüvelyes szelepet alkalmazzunk, mely leghelyesebben a (19) tengely és a (18) hengertest között van elrendezve és a keréktesten van megerősítve úgy, hogy a (20) szelep is forog és a kerék egy részét alkotja. Ezen berendezés következtében a bütykök a kerék (21) oldalfedeleinek részét képezik, miáltal a kerék nagy szilárdságot nyerhet, anélkül, hogy a kerék súlyát számbavehetően nagyobbítaná., A (19) tengelyben a (22) csatornák vannak kifúrva, melyek egyegy gyűrűalakú (23) horgonnyal állnak •összeköttetésben. Ezen csatornák a (26) tengely végén lévő (25) tömb (24) furataihoz is vezetnek. A (23) hornyok a (20) szelep hasonló (27) hornyaival működnek együtt, melyekből (28, 29) vezetékek a <20) szelep különböző részeihez vezetnek. Az 5., 7. és 8. ábrán a találmány járművön való alkalmazásában látható. Az elrendezés a következő: a (30) szivattyú a jármű (31) keretére (32) csapok útján van fölfüggesztve ós a szivattyút a (33) mótor valamely alkalmas csuklós (34) kapcsolás utján hajtja. A jármű kerekein alkalmazott (35) átviteli motorok a helytálló (36) csőrendszer útján (37) gyűrűvel vagy hüvellye állnak összeköttetésben, mely a szivattyú szelepének (38 meghosszabbításán van forgathatóan ágyazva úgy, hogy a folyadék a szelep meghosszabbításában és a forgatható kapcsolási darabokban kiképezett csatornákban körüláramolhat. Minthogy ily módon a kerekek a jármű keretéhez képest a jármű rúgóí következtében viszonylagos mozgást végezhetnek, az igénybevételt a jármű kerete és nem a csövek veszik föl és a szivattyú azonkívül úgy rendezhető el, hogy a mozgató mótorrendszer határolt oldalmozdulását teszi lehetővé. A 9., 10., 11. és 12. ábrák a bütyökgörbék szerkesztését mutatják. Egy tetszőleges, adott (n) számú hengerhez és egy bizonyos számú duplalökethez — azaz elő-és hátralökethez — egy-egy (m) körülfordulás számára oly bütyök létesítendő, hogy a gép állandó szögsebességgel járjon, ha állandó folyadékárammal tápláltatik, illetve ily folyadékáramot szolgáltat. Ennek föltétele, hogy a kifelé mozgó dugattyúk sebességének összege minden adott pillanatra állandó legyen. Ezt a feltételt minden egyes esetben rajzban könynyen föltüntethetjük. A következőkben leírjuk, hogy kapjuk a bütyökgörbét (7) hengerre és egy-egy fordulat alatt végbemenő két periódusra. Ugyanezt az eljárást természetesen bármely más kapcsolatra is alkalmazhatjuk. Tételezzük fel azt az esetet, hogy n = 7 és n = 2 A 9. ábra az egymásután következő dugattyúk dugattyúsebességének görbéit mutatja ós ezen görbék összege adja meg a folyadékáramlás sebességi görbéjét, melynek egyenes vonalnak kell lennie. Ha már most a sebességi görbe két felét minden egyes hengerre egyenlővé tesszük és a dugattyúk egyenlő távolságban vannak, ezen görbék
