57714. lajstromszámú szabadalom • Javítások hidraulikus erőátviteli berendezéseken
11. ábra egy dugattyú sebességi görbéje, a 12. ábra egy dugattyú eltolódási görbéje. A rajzokon ugyanazon számok azonos alkatrészeket jelölnek. (1) a mozdulatlan keréktengely, mely a mótor hajtóközegének szelepét képezi és (2, 3) csatornákkal van ellátva, hogy a folyadék a (4) hengerekbe, illetőleg ezen hengerekből be- és kivezettessék, mimellett ezen hengerek a kerék küllőit alkotják és az (5) kerékagy és (6) keréktalp közé vannak behelyezve. Az (5) kerékagyban csatornák vannak kiképezve, melyek a folyadékot az (1) szelepbe vezetik, illetve abból kivezetik. A hengerekben (8) dugattyúk járnak, melyeknek két oldalán (9) golyós görgők vagy efféle szervek vannak elhelyezve úgy, hogy ezek a dugattyúk külső végére vannak fölfüggesztve és a (10) bütyök- vagy -excenterpályák nyomaiba két oldalt benyúlnak. A (10) bütyök vagy excenterpályák a kerék hengerküllői között átnyúló (11) csapok útján vannak egymással összekötve. Az így képzett gyűrűt az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alaknál excenteresen elrendezett (12) golyós csapágyak tartják úgy, hogy ezen excenteres, gyűrűt mozgathatónak tekinthetjük, minthogy a (10) gyűrű az egész kerékhez képest a küllők szögtávolságán belül relatív mozgást végezhet. A relatív mozgás természetesen szükségkép csak igen csekély, minthogy az a (10) gyűrűnek a kerék középtengelyétől való excentricitásától függ. Szakemberek előtt világos, hogy a jármű változtatható löketű, állandóan hajtott szivattyút visel, mint amilyen az 1909. évi 12574. sz. angol szabadalomban van ismertetve, mely alkalmasan elrendezett csőrendszer utján folyadékot vezet a kerekekhez, melyek a fent leírt módon vannak kiképezve. A folyadék a kerék tengelyében elrendezett csatornákon át áramlik, miáltal hidraulikus hajtómű képeztetik. A kerék talpa természetesen bármily futó karimával vagy futó fölülettel lehet fölszerelve, a kerék hengerküllői pedig alkalmas (13) tokba zárhatók, ami azért kívánatos, hogjr esetleg kiömlött munkafolyadékot újra fölfogjunk. Természetes, hogy a kiegészítő tartályok is rendezhetők el, hogy minden ily kiömlés kiegyenlítessék. Nem szükséges, hogy a (10) excentergyűrű mozgatható vagy forgatható gyűrű legyen és a 3. és 4. ábrán oly kiképzés látható, melynél ez a gyűrű a jármű tengelyére van ékelve. Ezen kiviteli alaknál a golyós görgők vagy efféle szervek (14a) csúszó darabokon megerősített (14) csapokon vannak elrendezve. A csúszódarabokat (8) dugattyúk hordják és azok a henger külső végein (15) hasítékokban vannak vezetve ; az elrendezés olyan, hogy a dugattyúk, ha szélső állásukban vannak, a működtető folyadéknak a hasítékokba való belépését még mindig megakadályozzák. A találmány tárgyának az 5. ábrán föltüntetett változatánál a köralakú (10) gyűrű helyett ovális (16) bütyökgyűrű van elrendezve, mimellett úgy a (16) gyűrű, mint a folyadékvezető (2) és (3) csatornák duplán vannak alkalmazva. Vagyis a keréknek normális viszonyok mellett való szaladásánál két bevezető- vagy nyomó csatorna és két kivezető csatorna áll működésben. Ezen foganatosítási alaknak az az előnye, hogy az egyik nyomó csatorna kikapcsolása és ennek kibocsátó csatornává való átalakítása által, mikor tehát egy bevezető és három kibocsátó csatorna van alkalmazva, a kerék nagyobb sebességgel forgatható, minthogy a szivattyú összes folyadékteljesitménye egy-egy körülforgás alatt csak félannyi hengerre osztatik el. Alkalmazhatunk oly eszközöket, melyekkel a köralakú excenteres gyűrűk helyzetét bizonyos határokon belül megváltoztathatjuk, így pl. egy kis rudat, mely a középső, helytálló tengelyen, illetve szelepen hatol át és célszerűen fogas- vagy csigakerékmű által az excenteres gyűrűket vagy pályákat egyidejűleg a kerék két oldalán beállítja. Az előzőkben ismertetett szerkezetű kerék küllői célszerűen tokba záratnak, mely a kocsitalpból és a (13) védőfedelekből áll és ezen tokban az esetleg kiömlött folyadék összegyűl. Annak a megakadályozására,
