57687. lajstromszámú szabadalom • Szemüvegek számára való üvegek és berendezés azok előállítására

— 2 (Np

) dioptriára van szükség, az asztigmatizmus kiigazítása nélkül. Az üveg egyik oldalának főmetszete változó és szabályosan, de folytonosan növekvő görbületi sugarakkal bíró görbe; a sugarakat az anyag törési képessége szerint úgy határozzuk meg, hogy a törés az üveg fölső részén nx

és az alsó részén np

dioptria legyen. A főmetszet bármely pontján át vett, a főmetszetre merőleges és az illető pont (CC1) normálisan átmenő metszetre nézve tetszőleges föltételeket állíthatunk föl, pl. azt, hogy ez a második metszet oly körvonal legyen, melynek sugara ezen (C) pontban a főmetszet (CC1) görbületi sugarával egyenlő. Az üveg másik oldala hasonló fölület lehet, fölső részén (n'x

) és alsó részén (n'p

) dioptriával, mi mellett (np

, n'p

, nl

t

n'x

, Nx és Np

) úgy vannak megválasztva, hogy i^ + n'^N/ • np

+ n'p = Np Az üveg másik oldala oly gömb is lehet (n'i) dioptriával, mely a következő föltételeket elégíti ki: ni n

'i = Nj. iip-l-n'^Np Ily módon a közönséges kétszer domború -és kétszer homorú üvegekhez hasonló üvegeket kapunk. Az üveg másik oldala az elsőhöz hasonló fölület lehet, melynek" legszélső görbületi sugarai (n'x

) és (n'p

) a következő föltételekkel : Di — n'i = Ni np

— n'p = Np vagy pedig (nj dioptriával bíró gömb, a következő föltételekkel: ni — n'i = Nx np

— n'x

= Np mely esetben a konvergens vagy divergens sarlóalakú keresztmetszetű üvegekhez hasonló üvegeket kapunk. Az üveg második fölülete gyanánt síkot is vehetünk, melynek föltételei: ni = N, np

= Np mely esetben a síkdomború és síkhomorú üvegekhez hasonló üvegeket kapunk. Ha egyúttal az asztigmatizmust is helyesbíteni akarjuk, az üveg második oldala henger* vagy gyűrfifölület lehet. A henger- vagy gyűrűfölületek, mint főmetszetek változó görbületi sugárral bíró görbék is lehetnek, mikor is a gömb- hengeres vagy gyűrűs üvegeknek megfelelő üvegeket kapunk. Egyesíthetünk továbbá két hengert vagy egy hengert és egy gyűrűt vagy két gyűrűt, mikor is az egyiknek vagy mindkettőnek főmetszete változó sugárral bír és ez esetben a Chamblant-féle üvegekhez hasonló üvegeket kapunk. A főmetszet számára vett, szabályosan növekedő görbületek lehetnek spirálisok (archimedesi, logaritmikus, többközéppontú, körlefejtésű stb. spirálisok), ellipszis-parabola, hiperbolaívek, másodrendű vagy magasabbrendű, algebrai vagy transzcendens, szimetrikus vagy asszimetrikus görbék. Világos, hogy az említett fölületek létesítésére az optikusok által gömbfölületi, hengeres vagy gyűrűs iivegek csiszolására használt eljárások nem felelnek meg és különleges gépekhez kell folyamodni; a következőkben a leírt fölületeket előállító gép van ismertetve. A gép a Peaucelier-féle csuklós rendszer használatán alapszik Ezen rendszer az (A, B, C,«D, 0, E) pontokon egymással csuklósan összekötött hét rúdból áll, mimellett (AB = BC = CD = DA és AE = EC;) ha az (E) pont az (OD) hajtórúd által az (0) pont körül leírt körön fekszik, a (B) pant az (EO) irányra merőleges irányban mozog. Ha az (E) pont ezen körön belül fekszik, a (B) pont az (E) pont felé irányuló homorulattal bíró homorú ívet ír le; ha viszont az (E) pont az említett köröp kívül fekszik, a (B) pont az (E) pont felé irányuló domborulattal bíró ívet ír le. Ezenfelül az (E, D, B) pontok mindig egy egyenesben fekszenek. Ha az (OD) távolság állandó, míg az (OE) távolság az (E) pont beállítása által változtatható, a (B) ponttal különböző sugarú íveket írhatunk le.