57591. lajstromszámú szabadalom • Oldalsó mozgó szárnyakkal ellátott légi jármű

tengelyen ül, tengelykötéssel és ki-^és be­kapcsoló emelőkarral van ellátva. Azon tengelykötés fél, mely a forgatótengelyen ülő fogaskerékkel hozható kapcsolatba, fé­kező berendezéssel van ellátva. Ezen ki- és bekapcsoló emelőkar működése igen fontos a kormányzás és a repülőgép biztonsága szempontjából. Ha ugyanis ezen emelőkart lefelé mozgatjuk, úgy a tengelykötés kap­caolatba jön a transzmissziótengelyen ülő fogaskerékkel, egyidejűleg pedig a tengely­kötésfél kapcsolódik a forgatótengelyen ülő fékszerkezettel, miáltal az egész készü­lék működésbe jön. Ha ellenben föntemlí­tett emelőkart fölemeljük, úgy a forgató­tengelyen ülő kapcsolófél kapcsolódik a transzmissziótengelyen ülő kapcsolófékkel, miáltal a szerkezet maga megáll, a szár­nyak vízszintesen kiterjesztve maradnak, a motor ellenben változatlanul tovább szalad. A hajtóberendezés fölött, a két szárny között van a benzintartány, a két további tartály oldalt a szárnyak alatt van elren­dezve. A fölső tartály alsó részéről kö­zépen két cső ágazik el, melyek a jobb- és baloldali tartályhoz vezetnek. Ezekből is­mét két további cső ágazik el, melyek egye­sülnek és ezen egyesített részen át vezet­tetik a tüzelőanyag a mótortengelyhez. Ezen különleges berendezés folytán a folyékony tüzelőanyag olykép oszlik el, hogy a gép egyensúlyára zavarólag sohasem hat. A két oldaltartály alatt két további tar­tály van elrendezve, amelyekben lévő kenő­olaj szivattyú segélyével nyomatik a forgó részekhez. A két, természetszerűen azonosan kiké­pezett szárny egy-egy vázból áll, mely szö­vettel vagy ehhez hasonló anyaggal van bevonva. A váz három meghatározott gör­bületű bordából áll, mely bordák a hajtómű fölső emelőkarjaival vannak kapcsolva; ezen bordák közel egyenlő távolságban van­nak egymástól és végeik felé megvéko­nyodnak. Ezen három hosszirányú bordát három keresztirányú borda keresztezi, me­lyeknek egyike a gép középrészével szilár­dan van összeerősítve. Ezen bordák végeik felé szintén vékonyodnak. Az összes bordák hosszirányú közép­tengelyük irányában résekkel vannak el­látva és acélszalaggal meg vannak erősítve. A keresztirányú bordák körkeresztmetszetű csővel vannak ellátva. Ugy az acélszalagok, valamint a csövek kúposak, vagyis végeik felé megvékonyodnak. A vízszintes bordákba beépített acélszala­gok legerősebb része arra szolgál, hogy a szárnyak a hajtómű fölső emelőkarjaival kapcsoltassanak. A hosszirányú bordák a keresztirányú bordákhoz bizonyos szög alatt állnak és lehetővé teszik az egész szárnyfölületnek előretolását. A szárnyak egyes bordái haj­lékonyak és alsó oldalukon fémhuzallal van­nak ellátva, mely a bordák végéből indul ki és egy csavarrúgóhoz kapcsolódik, mely a bordáknak fölső végéhez van erősítve. A bordaközepeken kiképezett bevágások a szárnyt borító szöveteknek megerősíté­sére szolgáinak. A különböző bordáknak egymáshoz való erősítése csavarok segélyé­vel történik. A szárnyak a madárszárnyakhoz hasonlóan működnek és fölülről lefelé, illetve alulról fölfelé lengő mozgást végeznek. Mivel a szárnyak a gép középrészének hosszirányá­ban futó oldalrudakhoz csuklósan vannak megerősítve, úgy előbb említett módon a szárnyfölületek előre tolhatók. Ezen mozgás egy fémhuzal segélyével éretik el, melyre a gép vezetője húzást gyakorol; ezáltal a szárnyak nemcsak előre tolatnak, hanem többé-kevésbbé meg is görbülnek. A farkkormány hat hosszbordával van ellátva, melyek hármankint egy-egy cso­portot alkotnak. A középső bordák egyene­sek, míg a szélső bordák meghatározott módon görbültek. Ezen bordákon is vannak rések a szövetfölületnek megerősítésére. Ezen bordák szintén hajlékonyak azon célból, hogy a repülőgépet fölfelé vagy lefelé lehessen irányítani. A bordáknak ezen meg­görbítése fémhuzalokkal történik, melyek a bordák szabad végeihez csatlakoznak. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképem kiviteli alakja. 1. ábra a repülőgép fölülnézetét,

Next

/
Thumbnails
Contents