57575. lajstromszámú szabadalom • Frankóbélyegmyomó készülék

3 ék fölött, a (13) fogaskerék a (20) átviteli kerékkel kapcsolódik. Az éknek az (1, 2) és (3) bélyegzőhengerekkel való kapcsolódása azután a (17, 18) és (19) átviteli kerekek kapcsolódásával jár együtt. A (13) fogaskerék és az átviteli kerekek viszonylagos szélességének helyes, azaz a (9) ék hosszának megfelelő megválasztása révén elérhetjük, hogy amidőn a (9) ék két bélyegzőhengereknek megfelelő két átviteli kerék és velük a hozzájuk tartozó számlálószerkezetek is kapcsolódjanak a (13) fogaskerékkel. Ekkor a főtengely forgatása útján egyidejűleg kétféle értékjelzésű bélyegzőt nyomtathatunk le a megfelelő számlálószerkezetek működtetése mellett. Az állítófoglalatnak a süvegalakú csavarház segítségével előidézett, most ismertetett mozgatását és a bélyegzőhengerek és számlálószerkezetek ily módon eszközölt beállítását a következőkben értékre való beállításnak fogjuk nevezni. Hogy az átviteli kerekek szándékolatlan elforgását megakadályozzuk, tengelyükre egy-egy (27) hengert erősítünk, amelybe két körülfutó csatorna és egy hosszirányú horony van vágva. Az utóbbiba behatolhatnak az állítófoglalathoz rögzített (28) nyúlványok. A körülfutó csatornák a különböző (27) hengerek hosszának különböző helyein vannak elrendezve. A rajzon föltüntetett, csatornák a (20) átviteli keréknek felel meg; a (19) átviteli keréknek megfelelő csatornák a rajz szerint annyival mélyebben volnának, mint a (20) és (19) kerekek egymástól mért távolsága. A (28) nyúlványok csakis a hosszirányú hornyokban mozoghatnak, a foglalat állítása tehát csakis a (27) hengerek bizonyos forgási helyzetében lehetséges. Viszont valamely átviteli kerék (és vele a hozzátartozó számlálószerkezet) csak akkor foroghat, ha a tengelyén lévő (27) hengerhez tartozó (28) nyúlvány a csatornák egyikében foglal helyet. Az egyik csatornában azonban csakis akkor van, ha a megfelelő bélyegzőhenger magában, a másikban pedig csak akkor, ha a megfelelő és a vele szomszédos bélyegzőhenger működő helyzetben van. A csatorna, horony és nyúlvány együttműködése folytány az állítófoglalat eltolása, azaz átállítása, s evvel együtt a számlálószerkezetek átváltása csupán a bélyegzőhenger egy bizonyos helyzetében történhetik és a számlálószerkezet a bélyegzőhengerek minden közbenső helyzetében, úgyszintén amidőn a hozzátartozó bélyegzőhenger nincs működésre kapcsolva, nem szándékolt tovaforgás ellen védve van. Hogy pedig a kikapcsolt bélyegzőhengerek elforgását és a nem kívánt közbenső helyzetekre való beállítást megakadályozzuk, a tokra egy (29) lécet (1. és 6. ábra) erősítünk, amely fölött a bélyegzőhengerek kivágások révén eltolódhatnak, de mindig csak azon egy vagy két henger foroghat, a mely a léc bemetszésével szemben helyezkedik el. Az állítófoglalatba vannak ágyazva a (30—33) elkenőhengerek s a (34—37) festékeié hengerek is (5. és 6. ábra). A foglalat (38) és (39) oldalfalai, valamint a külön (40) ajtó révén az egyes festékelő terek egymástól, s a tok belsejétől is elzárhatók. Ekként az egyes festékelő hengerekre különböző színű festékek alkalmazhatók. Ha a bélyeget a levél szélétől mért különböző magasságban akarjuk fölnyomni, mint pl. akkor is, ha az első bélyeg rányomása után ez alatt vagy fölött egy másodikat akarunk a levélre ütni, ezen magasságra való beállítás (az értékre való beállítással ellentétben) akként eszközölhető, hogy közvetlenül a süveg alakú csavarházat emeljük vagy sülyesztjük (1. és 9. ábra). E célból a csavarház (16) ütközőjének támasztékát a tengelirányban mozgathatólag rendezzük el, pl. akként, hogy a támasztékot alkotó (43) részt kívül csavarmenetekkel látjuk el, hogy az a készülék (44) tokjában föl- és lefelé csavarható legyen. Ezen (43) részt a magasságra beállító csavarnak nevezzük. Hogy a magasságra való beállítás folytán a (13) fogaskerék és az átviteli kerekek kapcsolási viszonyaiban, valamint a (27) henger elreteszelési viszonylataiban változás ne essék, szükséges, hogy az átviteli