57517. lajstromszámú szabadalom • Kotrókanál
— 2 — geket, melyekkel a nyélnek a kanál fölső széléhez való erősítése jár és nem ismerték föl azon előnyöket, amelyeket ezen új elrendezés eredményez úgy, hogy ezen elrendezést nem tartották megengedhetőnek. Az új elrendezés által megengedett (d) ingatolattyú az eddig általában alkalmazott csapóval szemben a következő előnyökkel jár: a) Nyitott állásában nem foglal el helyet a kanál alatt, vagyis teljesen kihasználja a kotró szerkezeti magasságát; b) Nem üt lefelé, tehát nem áll fönn azon veszedelem, hogy a kanál alatt álló, megrakandó kocsi szétzúzatik, amint ez a csapónál előfordul; c) A kanál részbeni kiürítése után ismét zárható, miáltal oly kocsikat is megrakhatunk, melyeknek űrtartalma kisebb, mint a kanálé; d) A terhelés alatt a tolattyú indifferens vagy közel indifferens egyensúlyban van, mivel a fölfüggesztési függélyes két oldalán fekvő teher egymást teljesen vagy részben kiegyensúlyozza. Ennélfogva a tolattyú aránylag csekély erővel nyitható és részleges kiürítés után ismét elzárható. A már ajánlott sík tolattyúval szemben az ingatolattyú azon előnnyel bír, hogy csupán csekély súrlódási ellenállást kell forgási csapján legyőznie és ezt is csak csekély súrlódási úton, míg ellenben a sík tolattyúnak a homokkal telt vezeték nagy súrlódási ellenállásával és pedig igen nagy súrlódási úton kell megküzdenie. Az ingatolattyú, mely a 3. ábra szerint teljesen hengeres, vagy pedig a 2. ábra szerint csupán hátsó részében hengeres alakkal bírhat, elől pedig sík lehet, csekély súrlódásánál fogva kényszermozgásulag ható hajtóművel mozgatható. Az ingatolattyú itt (g) vonórudak segélyével (f) forgattyúkkal van összekötve. Ha a forgattyúk hosszát úgy választjuk meg, hogy a forgattyúnak 180°-kal való elforgatása az ingatolattyú •egéBz löketének felel meg, akkor az ingatolattyú végállásait a forgattyú pontosan megszabja, miáltal a tolattyú túlságos nyi' tása vagy túlságos zárása megakadályoztatik. Ezen elrendezés még azon további előnynyel is jár, hogy a forgatyuk a záróhelyzetben könyökemelő gyanánt működnek úgy, hogy aránylag csekély hajtóerő mellett igen nagy záró erő áll rendelkezésünkre. Ha továbbá a forgattyútengely (3. és 4. ábra) végnélküli húzóközeg pl.' a (h) lánc segélyével az (o) lánckerékkel kötjük össze, amely az előretoló gép (k) fogaskerék-tengelyével az, esetleg egy (r) rúgó segélyével beállítható (q) súrlódási kapcsolás közvetítésével van összekötve és az (1) akasztókereket hordja, úgy az (m) akasztókilincsnek az (1) akasztókerékbe való bekapcsolásával az (o) lánckereket bármely állásában rögzíthetjük. ! A kanál nyitását tetszés szerint különböző I módon eszközölhetjük. Ha a kanalat a szállítókocsi fölé állítjuk és a kanál nyelét hátrafelé mozgatjuk, úgy bekapcsolt (m) kilincs mellett a kanál fokozatosan kiüríttetik, mivel a (h) végnélküli lánc a kanál nyeléhez képest eltolatik és ezáltal az (f) forgattyúkat elforgatja. Azonban beakasztott kilincs mellett a kanál nyelének előretolása által is kiüríthetjük a kanalat, amidőn is az (f) forgattyúk ellenkező irányban forgattatnak. Végül nyugvó kanál mellett, tehát anélkül, hogy a kanál nyelét előre vagy hátra mozgatnék, szintén kiüríthetjük a kanalat azáltal, hogy az (1) akasztókereket az (s) hajtómű segélyével forgatjuk. Az (s) kereket a (t) kötéldob vagy hasonló segélyével hajthatjuk. Látjuk tehát, hogy mindkét mozgásirányban teljesen kényszermozgású hajtást érünk el. Nehogy igen erős előretolás alkalmával az ingatolattyú tehetetlensége vagy pedig a (h) lánc és (o) lánckerék kapcsolódási helyén föllépő ellenállások folytán a (d) ingatolattyú szándékolatlan mozgást végezzen, pl. nyisson, a nyitást fokozza vagy zárjon, az (o) lánckerék ugyanoly osztókör-átmérővel bír, mint a kanál nyelének fogasrúdjaiba kapaszkodó (p) fogaskerék. Ennélfogva a
