57375. lajstromszámú szabadalom • Szövetszerű elektróda villamos áram hőhatásának és egyéb tulajdonságainak kihasználására

- 3 -míg a 2. ábra szerinti szövetmintánál a lánc szádját két egymás mellett futó fonal alkotja és mindkét példánál a szálak olykép futnak, hogy a szálak, illetve szálcsoportok váltakozva fölül, illetve alul fekszenek, vagyis az ismert vászonkötés elvén vannak a szálcsoportok összeszőve; természetesen azonban bármely más rendszerű szövés is alkalmazható és így például az 1. ábra szerinti kivitelnél az (1) fémszállal együtt egy vagy több fonal futhat azért, hogy a szád képzésénél segédkezzék. Hasonlóképen a szomszédos láncfonalcsoportban is futhat egy fémszál. Ugy az első, mint a második példánál mindegyik láncfonal, illetve vetülékcsoportban futó elemi fonalak száma szükség szerint változtatható. Szalagalakú fűtő elektródok előállítására igen célszerűeknek bizonyultak az úgynevezett 32-ős kettős gyapjufonalak a láncban, 10-es egyszerű gyapjufonalak a vetülékben, és az elsőrendű emailmázzal bevont 0-09 mm. átmérőjű vörösrézdrótok. Az ilyen anyagból előállított szalagalakú és a vetülékben futó fémszálakkal ellátott elektródok különösen alkalmasak a 110—220 Voltig terjedő feszültségű erős áramokhoz és átlag 1/2—1/10-ig terjedő Amper erősségű áramot fogyasztanak; ily szalagelektród 3 méter hossz és 6 cm. szélesség mellett óránként körülbelül 80 Wattot fogyaszt és 65° C. hőfokot állít elő. Oly szalagelektródok, melyek fémszálai a láncban vannak, különösen alacsony feszültségű áramokhoz alkalmaztatnak (4—20 Voltig), melyeknek aránylag nagyobb az áramerőssége (4—6 Amper) fölhasználhatók továbbá faradizaciókhoz. Oly szalagelektródok előállításánál, melynek fémszálai a láncban vannak (3—5. ábrák), 3. ábra jobb oldalán látható módon az egyik oldalon lévő (7) drótvégek összecsavarás és forrasztás által fémesen vannak egyesítve, azonkívül célszerűen szigetelő papírral, vagy ehhez hasonlóval beburkoltatnak és a szövettel együtt való többszörös behajlítás által (8) szalagszéllé (4—5. ábra) egyesíttetnek. A szalag másik végén kifutó drótvégek két (9, 10) csoportban egyesíttetnek fémesen és célszerűen valar mely hajlékony drótból készült (11, 12) áramvezető kábellel állnak kapcsolatban. A szalag végének átfektetése által (13) szalagszél keletkezik, melyből a két hajlékony kábel vége kinyúlik. Ezen (11, 12) kábelek kemény gumival szigetelt (14, 15) kapcsolódugókban végződnek. A szalagelektród, rendeltetése szerint, 3., illetve 1. ábra baloldalán föltüntetett módon képezhető ki, melynél a láncban mindig egy fonalcsoport egyetlen fémszállal váltakozik és ezzel együtt alkotja a szádat, vagy pedig alkalmazható a 3. ábra jobb oldalán föltüntetett szövési minta, melynél mindenkor egy fonalcsoport fut egyetlen fémszállal együtt és a következő fonalcsoporttal és egyetlen fémszállal együtt alkotja a szádat, vagy pedig alkalmazhatók még más tetszésszerinti változatok is. Az áramforrás erőssége, a közbeiktatott ellenállás nagysága, a kötés helye, valamint az egy csoporttá egyesített fémszálak száma szerint a fémszálak vagy csak egyszer futnak ide-oda, miként az a rajzon látható, vagy pedig másfélszer, vagy többször futnak ide-oda a kivánt nagyságú ellenállás elérése céljából. Oly szalagelektród előállításánál, melynél a vezetődrótok a vetülékben vannak (6—7. ábrák), miként már előbb említettük, a lánc, illetve a vetülék több sodratlanul egymás mellett futó (16), illetve (17) fonalból áll. A (17) vetülékfonallal együtt fut a (18) vörösrézszál. A szalag mindkét végén a (18) drótszál hajlékony (19, 19') sodronyvezetékben végződik, hasonlóan az előbbi példához; a szalag vége szigetelő sávval vonatik be, azután a drót és kábel végével együtt többször behajlíttatik és egyetlen peremszerű (20) széllé képeztetik ki. A hajlékony sodronyvezetékek végeiken (21, 21') kapcsolódugókat hordanak az áramforráshoz való kapcsolás céljából. Az ismertetett szalagelektródok igen alkalmasak a betegápolásnál és egyéb gyógyászati céloknál használatos tartós melegítőkészülékek helyettesítésére. A beveze-