57375. lajstromszámú szabadalom • Szövetszerű elektróda villamos áram hőhatásának és egyéb tulajdonságainak kihasználására
— 4 — tett áram erősségének szabályozása által a kötés hőfoka pontosan megállapítható és állandóan megmarad. A közönséges melegítőkötésekkel szemben ezen szalagelektródoknak az az előnye, hogy sokkal vékonyabbak és így a levegőt sokkal könnyebben átbocsátják. Ezzel egyidejűleg szükség esetén arra is fölhasználhatók, hogy a velük beburkolt testrészből annak fölmelegítése közben vizet is vonjanak el. Ha a szalagelektródot nem mint fütő, ill. melegítőkötést, hanem mint galvanizáló elektródot, vagy pedig gyógyítóoldatnak a testfölületen való bevezetésére akarjuk fölhasználni, úgy a szalagelektródot egyszerűen vízbe, vagy az illető oldatba mártjuk, mikor is dacára annak, hogy a fémszálak mázzal vannak bevonva, az áram mégis behatol a testbe, mivel az áram magas feszültsége külső nedvesítés mellett legyőzi a raázréteget és belép az emberi testbe. Ha nem szalagalakú, hanem nagyobb fölületű fütő elektródot akarunk előállítani, úgy azon esetben, ha az elektród hossza és szélessége folytán közvetlenül nem szőhető, az előbb ismertetett szalagelektródok közül többet rendezünk el egymás mellett és a mindenkori szükség szerint egy sorban vagy párhuzamosan kapcsoljuk össze egymással. 8. ábra mutatja ilyfajta elrendezésnek vázlatát. A munkadarabnak, például szőnyegnek egyik széle mentén futó (22) drótból, vagy kábelből, számos (23, 23a, 23b) szalagelektród fut a munkadarab másik széléhez, mely elektródok mindegyikében a fémszálak a vetülékben vannak. A munkadarab másik szélén három szalagelektród egyetlen (24) áramgyüjtődrótba, másik három szalagelektród pedig a másik (25) áramgyüjtődrótban végződik. Ezen két (24, 25) drótnak két célszerűen szomszédos helye veszi föl az áram számára a (26, 27) vezetőkábeleket, illetve csatlakozóhelyeket. A 8. ábra szerinti kivitelnél két szalagelektródcsoport van sorban kapcsolva, melyek külöa külön három párhuzamosan kapcsolt szalagelektródokból állnak. Ezen nagyföliiletű fütő elektródok vagy a most leírt módon készülnek, vagy pedig egyszerű szalagelektródnak összevarrása által, vagy pedig a teljes szélességben és hosszban való azonnali szövés által készülhetnek és a legkülönbözőbb célokra használhatók föl, mint takaróknak, szőnyegeknek, függönyöknek, ablakvédőknek és ehhez hasonlóknak. A fütőelektródok vagy önmagukban készülhetnek és közönséges takarókhoz, szőnyegekhez stb. betétül szoigálhatnak, vagy pedig különböző szinű és vastagságú fonalaknak és mintáknak alkalmazása mellett maguk is takaróknak, függönyöknek és hasonlóknak fölhasználhatók. Az elektródoknak árammal vaJó táplálása esetről-esetre erős, vagy gyönge árammal eszközölhető. Erős áramforráshoz való csatlakozásnál (például világító hálózat) a 9. ábrán föltüntetett vázlat szerint az áramhálózat (27) kapcsoló csatlakozó helyétől az áram (28) kábelen át megy a (30) kapcsolótábla (29) kapcsoló helyéhez, mely tábla azonkívül (31) kapcsolóval két darab ellenállásként szolgáló (82, 33) izzólámpával és az áram tovavezetését eszközlő (34) kontaktushellye], valamint az egyes említett részeket egymás között összekapcsoló vezetékekkel van ellátva. A (34) kapcsolóhelyhez csatlakozik a (35) kábel, mely végén kettéágazik és az ágazatok végén lévő (36, 37) kapcsolódobozokba dugatnak a szalagelektród kapcsoló dugói. A (31) kapcsoló állása ós a kivánt hőhatás szerint egy vagy két izzólámpa-iktattatik be ellenállásként, vagy pedig az áram egészen ki is kapcsoltatik. Gyönge áramforráshoz például 8—12 Volt feszültségű akkumulátortelephez való kapcsoláskor legcélszerűbben a 10. ábra szerinti berendezés alkalmaztatik, melynél a (40) kábel végén lévő (38, 39) kontaktusvillák a villamelemre, vagy akkumulátorra csavartatnak. A (41) kapcsolótáblán az áram a (42) kapcsolóhelytől (43) tekercsellenáliáson át jut a fölötte hosszirányban eltolható (44) áramszedő kengyelhez, ettől pedig (45) hidon át a másik (46) kapcsolóhelyhez, végül pedig a (47) kábel végén lévő két (48,