57375. lajstromszámú szabadalom • Szövetszerű elektróda villamos áram hőhatásának és egyéb tulajdonságainak kihasználására

— 4 — tett áram erősségének szabályozása által a kötés hőfoka pontosan megállapítható és állandóan megmarad. A közönséges mele­gítőkötésekkel szemben ezen szalagelek­tródoknak az az előnye, hogy sokkal véko­nyabbak és így a levegőt sokkal könnyeb­ben átbocsátják. Ezzel egyidejűleg szükség esetén arra is fölhasználhatók, hogy a ve­lük beburkolt testrészből annak fölmelegí­tése közben vizet is vonjanak el. Ha a szalagelektródot nem mint fütő, ill. melegítőkötést, hanem mint galvanizáló elektródot, vagy pedig gyógyítóoldatnak a testfölületen való bevezetésére akarjuk föl­használni, úgy a szalagelektródot egy­szerűen vízbe, vagy az illető oldatba márt­juk, mikor is dacára annak, hogy a fém­szálak mázzal vannak bevonva, az áram mégis behatol a testbe, mivel az áram ma­gas feszültsége külső nedvesítés mellett le­győzi a raázréteget és belép az emberi testbe. Ha nem szalagalakú, hanem nagyobb fö­lületű fütő elektródot akarunk előállítani, úgy azon esetben, ha az elektród hossza és szélessége folytán közvetlenül nem sző­hető, az előbb ismertetett szalagelektródok közül többet rendezünk el egymás mellett és a mindenkori szükség szerint egy sor­ban vagy párhuzamosan kapcsoljuk össze egymással. 8. ábra mutatja ilyfajta elrendezésnek vázlatát. A munkadarabnak, például sző­nyegnek egyik széle mentén futó (22) drót­ból, vagy kábelből, számos (23, 23a, 23b) szalagelektród fut a munkadarab másik szé­léhez, mely elektródok mindegyikében a fémszálak a vetülékben vannak. A munka­darab másik szélén három szalagelektród egyetlen (24) áramgyüjtődrótba, másik há­rom szalagelektród pedig a másik (25) áram­gyüjtődrótban végződik. Ezen két (24, 25) drótnak két célszerűen szomszédos helye veszi föl az áram számára a (26, 27) vezető­kábeleket, illetve csatlakozóhelyeket. A 8. ábra szerinti kivitelnél két szalagelektród­csoport van sorban kapcsolva, melyek külöa külön három párhuzamosan kapcsolt szalag­elektródokból állnak. Ezen nagyföliiletű fütő elektródok vagy a most leírt módon ké­szülnek, vagy pedig egyszerű szalagelek­tródnak összevarrása által, vagy pedig a teljes szélességben és hosszban való azon­nali szövés által készülhetnek és a leg­különbözőbb célokra használhatók föl, mint takaróknak, szőnyegeknek, függönyöknek, ablakvédőknek és ehhez hasonlóknak. A fütőelektródok vagy önmagukban készül­hetnek és közönséges takarókhoz, szőnye­gekhez stb. betétül szoigálhatnak, vagy pe­dig különböző szinű és vastagságú fonalak­nak és mintáknak alkalmazása mellett ma­guk is takaróknak, függönyöknek és hason­lóknak fölhasználhatók. Az elektródoknak árammal vaJó táplálása esetről-esetre erős, vagy gyönge árammal eszközölhető. Erős áramforráshoz való csat­lakozásnál (például világító hálózat) a 9. ábrán föltüntetett vázlat szerint az áram­hálózat (27) kapcsoló csatlakozó helyétől az áram (28) kábelen át megy a (30) kapcsoló­tábla (29) kapcsoló helyéhez, mely tábla azonkívül (31) kapcsolóval két darab ellen­állásként szolgáló (82, 33) izzólámpával és az áram tovavezetését eszközlő (34) kontak­tushellye], valamint az egyes említett része­ket egymás között összekapcsoló vezetékek­kel van ellátva. A (34) kapcsolóhelyhez csatlakozik a (35) kábel, mely végén kettéágazik és az ága­zatok végén lévő (36, 37) kapcsolódobo­zokba dugatnak a szalagelektród kapcsoló dugói. A (31) kapcsoló állása ós a kivánt hőhatás szerint egy vagy két izzólámpa-ik­tattatik be ellenállásként, vagy pedig az áram egészen ki is kapcsoltatik. Gyönge áramforráshoz például 8—12 Volt feszültségű akkumulátortelephez való kap­csoláskor legcélszerűbben a 10. ábra sze­rinti berendezés alkalmaztatik, melynél a (40) kábel végén lévő (38, 39) kontaktus­villák a villamelemre, vagy akkumulátorra csavartatnak. A (41) kapcsolótáblán az áram a (42) kapcsolóhelytől (43) tekercsellenáliá­son át jut a fölötte hosszirányban eltolható (44) áramszedő kengyelhez, ettől pedig (45) hidon át a másik (46) kapcsolóhelyhez, vé­gül pedig a (47) kábel végén lévő két (48,

Next

/
Thumbnails
Contents