57241. lajstromszámú szabadalom • Méhkaptár

Hanemannn-rács egy sűrű keskeny hasítékokkal ellátott fémlemez, melynek hasítékai oly szűkek, hogy a méhek azokon éppen még átférnek, de már az anya átmászását megakadályozzák. A. kaptártest fölső béleletlen részén a (8) deszkatoknak megfelelőleg félholdalakú (17) kijárónyílás van (1., 6., 13. ábra) oly célból, hogy a gyűjtőméhek a mézkamra elkerülésével közvettenül is behordhassák a mézet a (15) apró keretekbe. Ebből a célból a deszkatokoknak egyik oldala nyitott (6., 14., 18. ábra). A méhek idővel ezt a rövidebb utat megszokják és csak ezt használják. A lábszerkezetet (l., 6., 7., 13., 29. ábra) két a kaptártest végeihez (20) csuklópántokkal (7. ábra) erősített, oldalt fölcsapható (1) bak alkotja, melyeketa bakok harántléceihez (19) szárnyascsavarokkal hozzáerősített (18) összekötőlécek kapcsolnak össze egymással. A (13) keretek fölötti ür rendes körülmények közt a (8) deszkatokokba helyezett (9) párnákkal van kitöltve. Mindegyik párnán egy (45) deszkakerettel kibélelt nyílás van alkalmazva (19. ábra), mely a szellőztető és etetőkészülék fölvételére szolgál. Ez utóbbi egy fölül nyitott (21) ládikából áll, melynek eltávolítható fenekét egy léckeretbe foglalt (22) rostaszövet alkotja (2., 11., 17., 18., 19. ábra). Erre fordítjuk szájával lefelé az etetésre használt tüllel bekötött (23) üveget. Az etetés mézzel történik, melyet a méhek a tüllön keresztül kiszívnak. A vízzel való itatásnál nem tüllel, hanem vászonnal kötjük be az üveget. A szellőztető- és etetőkészüléknek, a nevében foglalt kettős célja van. A szellőztetésre szükség van legelébb is gazdag gyűjtés idejében, mert a begyűjtött híg nektár besűrűsödése által temérdek vízpára szabadul föl, melynek elillanását a közvetlenül a lakás felé alkalmazott szellőztetőkészülék nagyon megkönnyíti; továbbá nyári hőségben a méhcsalád ezen az úton tetszés szerint csökkentheti a kaptárbeli hőmérsékletet; végül szállításnál a méhcsalád nagyfokú izgatottsága annyi meleget fejleszt, hogy szellőztetőkészülék hiányában a lépek leolvadnak s a méhcsalád tönkre megy. Az etetés fontossága szintén ismeretes. Az etetőnek elhelyezése és kezelése a találmány tárgyát képező kaptárban a lehető legtökéletesebb, legideálisabb, mert az közvetlenül a méhcsalád fészke fölött foglal helyet. A (9) párnát és a (13) keretekre terített (7) vízálló vásznat (3. ábra) csak akkor távolítjuk el a kaptárból, ha a méhcsaláddal lépesmézet akarunk gyűjtetni, mert ebben az esetben a (7) vízmentes vászon helyére, de csak a fészek felé a (16) Hanemannrácsot vagy rostaszövetet (2. ábra, középső rész), a (9) párna helyére pedig a (15) apró kereteket (2. ábra, jobboldal) helyezzük. A (15) apró kereteket a (8) deszkatokok alján lévő (26) harántlécekre rakjuk (14. és 18. ábra). Az apró keretek közé (a jelen példánál három darab) helyére beállítjuk a (9) párnából kiemelt (21, 22) szellőztetőkészüléket (2. és 18. ábra) úgy, hogy ez szintén a deszkatok (26) harántlécein nyugodjék, mint az apró keretek. így a szellőztető és a Hanemann-rács vagy rostaszövet között a méhek szahadon járhatnak. Amikor pedig a (8) deszkatokban a (9) párna van, ebben a (21) szellőztető úgy vau elhelyezve, — az előbbi állásához képest derékszögben — (2. és 19. ábra), hogy a deszkatoknak (26) kerésztlécei közé lesülyed (11. ábra). A (7) vízálló vászon a (21) szellőztető méreteinek megfelelő (27) kivágással bír (3. ábra); a vászonnak ez a része visszahajtható úgy, hogy a (21) szellőztető-etető a (8) deszkatok (26) harántlécei között ezen a kivágáson át közvetlenül a (13) keretekre sülyed (11. és 19. ábra). A 3. ábra a kaptár olyatén berendezését mutatja, amikor azt egy nagy méhcsalád foglalja el. Ebben az esetben az a cél, hogy a méhek ne vesződjenek a lépek építésével, illetve ne pazarolják a temérdek mézet az építés anyagának, a viasznak termelésére, hanem a mézet kész lépekbe hordják. Amióta föltalálták a keretes kaptárt, azóta folyton az volt a méhészek legfőbb törykvése, hogy a remélhető fölösleg méznek szánt helyet távol tarthassák a befiasitástól, vagyis a kaptárt két részre úgy,