57004. lajstromszámú szabadalom • Berendezés jelek adására motorral hajtott vízzel táplált szirén segélyével

tiangnyílás útján a külvízzel közlekedik. Az (5) tömszelencével szemben levő oldalon a (6) dob nyitott és az ezt körülvevő (8) toknak (11) csőtoldatához egy, a nyomóvíz számára szolgáló, a rajzban föl nem tűntetett •csővezeték csatlakozik. A (8) tokba a hengeralakú (12) hüvely van szilárdan beerősítve, melybe a (6) dobnak külső része lehetőleg tömítő illeszkedéssel, de könnyen forgathatóan van behelyezve. A (10) hangnyílással szemben a (12) hüvelyben a (13) lyukak vannak kiképezve. Kívülről a (12) hüvelyt a szorosan hozzáilleszkedő és meghatározott szög alatt elforgatható második (14) hüvely veszi körül, melyen a (10) hangnyílással szemben szintén (15) lyukak vannak kiképezve, melyek akképen vannak méretezve és elrendezve, hogy a szirén működésénél a helytálló (12) hüvelynek (13) lyukaival szemben állanak. A helytálló hüvelyen és a zárótolattyú gyanánt szolgáló mozgatható (14) hüvelyen kiképezett szomszédos kiömlési lyukak közti telt részek tangenciális irányban legalább is oly szélesre vannak méretezve, mint a (13) és (15) kibocsátó lyukak. Ha tékát a (14) tolattyút egy lyukszélességgel elforgatjuk, akkor ez a (13) lyukakat zárja. A tolattyú elforgathatása céljából annak a (10) nyílással szemben levő oldalán a •(17) toldat van elrendezve és ezzel a (2. ábra) a (18) tömszelencében vezetett (16) tolattyúrúd van összekötve. A tolattyúrúd, melyet két, a rajzon föl nem tüntetett ütköző határol, kézzel vagy megfelelő szerkezet segélyével távolból, a szomszédos (15) nyílások féltávolságának megfelelő szöggel •beállítható. A helytálló (12) hüvelyen (1. ábra) a (13) lyukakon kívül egy második (19) lyuksor is van kiképezve, mellyel a (14) tolattyúnak (20) lyuksora áll szemben (3. ábra). A "helytálló hüvely (19) lyukai (1. ábra) akként vannak elrendezve, hogy középvonalaik a <13) lyukak középvonalainak meghosszabbításaiba esnek. A (14) tolattyún levő (20) lyukak azonban annyival vannak oldalt eltolva, mint amennyivel a tolattyút elforgatjuk, ha a szirént elhallgattatni akarjuk, amikor is a (20) lyukak a (19) lyukakat födik, minek folytán a (11) csőtoldaton beömlő nyomóvíz ezen lyukakon át a szabadba folyhat. Ugyanezen eredményhez jutunk akkor is, ha. a tolattyú (20) lyukainak középvonalai a (15) lyukak középvonalaival esnek egybe és a (19) lyukak a (13) lyukakhoz képest vannak eltolva. • Ha csakis a szivattyúnak a szirén működési és működésén kívüli állapotánál föllépő munkáját akarjuk kiegyenlíteni, akkor nem kell egyebet tennünk, mint a (6) dobon a helytálló (12) hüvely és a (14) tolattyú (19, 20) lyukaival szemben oly körülfutó rést kiképezni. Ilyen rést akként lehet létesíteni, hogy a (6) dob alsó részét több nyílással látjuk el és az 1. ábrában látható módon kisebb átmérővel készítjük, mint a fölső részt. Ha ilyen esetben a lyukakat kellően méretezzük, akkor a (13, 15) lyukak elzárásánál a (19, 20) lyukakon át állandő vízáram fog kifolyni, melynek mennyisége, nyomása vagy mozgási enerzsiája a hang létesítésénél a (13, 15) lyukakon kifolyó szakaszos vízáramával egyenlő. Minthogy az előbbeni lyukak állandóan nyitva vannak, azért azokat kisebbekre méretezhetjük, mint utóbbiakat. A jelen találmány szerint azonban az a súrlódó munka is kiegyenlítendő, melyet a dob fölemészt akkor, midőn a nyomóvizet a (13, 15) lyukakon szakaszosan kifolyni hagyjuk. Ezen célból a (6) dobnak belső végében a pld. kétszárnyú (21) .kamra van elrendezve, melynek közelítőleg sugárirányban haladó (22) falaiban a (23) lyukak vannak kiképezve. A (11) esőtoldaton beömlő víz a külső, nyitott végén jut a (21) kamrába és ha a (13, 15) hangnyílások zárva vannak, a (23) nyílásokon át tangenciális irányban haladva, a (19, 20) lyukakon keresztül a szabadba áramlik. Eközben a víz visszaható tangenciális lökést gyakorol a dobra, mely a (22) falak szögállásának megválasztása által akként szabható meg, hogy az a szirén üzemen kívüli állapotánál fölemésztett meghajtó munkát egyenlővé teszi