57004. lajstromszámú szabadalom • Berendezés jelek adására motorral hajtott vízzel táplált szirén segélyével

a hang létesítéséhez szükséges hasznos munkával. Hogy ezen elrendezésnél a víz a dob elhagyása után a szabadba juthasson, annak a helytálló tokrészeknek erre a célra szolgáló (19, 20) nyílásain is át kell áramolnia, minek következtében a rotorból kiömlő víz sebessége és így a keletkező reakció nyomásnagysága a rótorfalazaton levő összes (23) nyílásoknak és a tokfalazat összes (19, 20) nyílásainak viszonyától fog függni. Ha a retornyílások keresztmetszeti fölülete a stétor nyílásainak keresztmetszete fölületéhez képest nem kicsiny, akkor a tokfalazat és a külvíz között nyomásfokozat keletkezik, mely közelítőleg époly nagy lehet, mint a szirén tűznyomása; a kiömlő víztömeg kinetikai enerzsiája okkor nem a rótor, hanem a státor kerületén fog érvényre jutni, ahol a szándékolt hatást nem fejtheti ki. Ha azonban a (19, 20) státornyílásokat a (23) rótornyílásokhoz képest naggyá tesszük, az egész szirénnek célszerűtlen nagy méreteihez jutunk. A 4—7. ábrákon látható foganatosítási alakok ezen hátrányt azáltal szűntetik meg, hogy a kifolyó víztömeg reakciós nyomása helyett annak lökő hatása van hasznosítva a sziréndob kívánt megterhelésének létesítésére. Ehhez képest ezen foganatosítási alakoknál a rótor lapátkoszorúval van ellátva, mely a hang megszüntetésekor a (19, 20) melléknyílásokon kiömlő vízáramba merül. A lapátok hajlásszögének megfelelő megszabásával a kiegyenlítőáram irányához képest, a kiömlő víznek átadott energia tetszőlegesen változtatható és így azon energiával tehető egyenlővé, mely a szirén működésekor fölhasználtatik. Ha az így nyert fékező hatás még mindig nem felel meg a kívánalmaknak, azt fokozhatjuk azáltal, hogy a kiegyenlítőáramot csatornák segélyével tangenciálisan és a ró'.or forgásirányához ellenkező irányban térítjük el. Emellett a fékezőhatás egyenletességének növelése végett a vezető csatornák és lapátok számának viszonyát előnyösen akként 1 választjuk meg, hogy közös osztójuk legyen. Ily módon könnyen jutunk oly fékezd hatáshoz, mely a hang keletkezésének fékező hatásánál nagyobb. A rótor lapátkoszorúja és a szemben fekvő státorfalazat,. ill. a vezető csatornák torkolatai közötti rést azonban nem szabad túlságosan kicsinyre szabni, mert különben maga a fékturbina szirén gyanánt fog működni, vagyishallható hangot adni. A (6) dob a kiálló (26) karimával van< ellátva (4. ábra), mely a (19, 20) lyukakkal szemben elhelyezett (28) papátokat hordja. Midőn tehát a dob forog, a (28) lapátok a (19, 28) nyílásokhoz sugárirányban hozzáfolyó kiegyenlítőáram vízrészecskéinek állandóan egy tangencális sebességkomponenst kölcsönöznek és az ehhez szükséges munkát a dob hajtómotorjától vezetik el és akként szabható meg, hogy a mótor forgássebessége a hang megszűntekor' változatlan marad. A kiegyenlítés teljesítményének fokozása céljából a 6. és 7. ábrákon lálható foganatosítási alak szerint a tokban hengeralakú! (25) falat alkalmazhatjuk (7. ábra), melyet a (6) dobnak a (28) lapátkoszorút tartó (26). karimája vesz körül (6. ábra). A (25) falban a rézsútos (27) csatornák vannak kiképezve (7. ábra), melyek a kiegyenlítő áramot a dob forgásával ellenkező iránybam tangenciálisan eltérítik, míg a lapátok ezen csatornák irányával ellenkező irányúak lehetnek. Megfelelő módosításokkal a leirt berendezést korongsziréneknél is alkalmazhatjuk-A 8. és 9. ábrákon föltüntetett foganatosítási alaknál a hang megszűntetésére alkalmazandó külön tolattyú el van hagyva, és e helyett magának a szirénnek rotorja, tengelyirányban eltolható, amikor is a méretek akként vannak megválasztva, hogy a retor üzemi helyzetében (8. ábra) annak (7> hanglyukkoszorúja a státor falának (13> hanglyukkoszorújával szemben áll, míg a. (19) mellékkiömlési nyílásokat a rotornak telt kerületrésze elfödi, i A (4) hajtótengelyen a (29) karmantyúi