57004. lajstromszámú szabadalom • Berendezés jelek adására motorral hajtott vízzel táplált szirén segélyével

a hang létesítéséhez szükséges hasznos munkával. Hogy ezen elrendezésnél a víz a dob el­hagyása után a szabadba juthasson, annak a helytálló tokrészeknek erre a célra szol­gáló (19, 20) nyílásain is át kell áramol­nia, minek következtében a rotorból kiömlő víz sebessége és így a keletkező reakció nyomásnagysága a rótorfalazaton levő összes (23) nyílásoknak és a tokfalazat összes (19, 20) nyílásainak viszonyától fog függni. Ha a retornyílások keresztmetszeti fölülete a stétor nyílásainak keresztmetszete fölü­letéhez képest nem kicsiny, akkor a tok­falazat és a külvíz között nyomásfokozat keletkezik, mely közelítőleg époly nagy lehet, mint a szirén tűznyomása; a kiömlő víztömeg kinetikai enerzsiája okkor nem a rótor, hanem a státor kerületén fog ér­vényre jutni, ahol a szándékolt hatást nem fejtheti ki. Ha azonban a (19, 20) státor­nyílásokat a (23) rótornyílásokhoz képest naggyá tesszük, az egész szirénnek cél­szerűtlen nagy méreteihez jutunk. A 4—7. ábrákon látható foganatosítási alakok ezen hátrányt azáltal szűntetik meg, hogy a kifolyó víztömeg reakciós nyomása helyett annak lökő hatása van hasznosítva a sziréndob kívánt megterhelésének léte­sítésére. Ehhez képest ezen foganatosítási alakok­nál a rótor lapátkoszorúval van ellátva, mely a hang megszüntetésekor a (19, 20) melléknyílásokon kiömlő vízáramba merül. A lapátok hajlásszögének megfelelő meg­szabásával a kiegyenlítőáram irányához képest, a kiömlő víznek átadott energia tetszőlegesen változtatható és így azon energiával tehető egyenlővé, mely a szirén működésekor fölhasználtatik. Ha az így nyert fékező hatás még mindig nem felel meg a kívánalmaknak, azt fokozhatjuk az­által, hogy a kiegyenlítőáramot csatornák segélyével tangenciálisan és a ró'.or for­gásirányához ellenkező irányban térít­jük el. Emellett a fékezőhatás egyenletességének növelése végett a vezető csatornák és la­pátok számának viszonyát előnyösen akként 1 választjuk meg, hogy közös osztójuk legyen. Ily módon könnyen jutunk oly fékezd hatáshoz, mely a hang keletkezésének fé­kező hatásánál nagyobb. A rótor lapát­koszorúja és a szemben fekvő státorfalazat,. ill. a vezető csatornák torkolatai közötti rést azonban nem szabad túlságosan ki­csinyre szabni, mert különben maga a fék­turbina szirén gyanánt fog működni, vagyis­hallható hangot adni. A (6) dob a kiálló (26) karimával van< ellátva (4. ábra), mely a (19, 20) lyukakkal szemben elhelyezett (28) papátokat hordja. Midőn tehát a dob forog, a (28) lapátok a (19, 28) nyílásokhoz sugárirányban hozzá­folyó kiegyenlítőáram vízrészecskéinek ál­landóan egy tangencális sebességkomponenst kölcsönöznek és az ehhez szükséges mun­kát a dob hajtómotorjától vezetik el és akként szabható meg, hogy a mótor forgás­sebessége a hang megszűntekor' változat­lan marad. A kiegyenlítés teljesítményének fokozása céljából a 6. és 7. ábrákon lálható fogana­tosítási alak szerint a tokban hengeralakú! (25) falat alkalmazhatjuk (7. ábra), melyet a (6) dobnak a (28) lapátkoszorút tartó (26). karimája vesz körül (6. ábra). A (25) falban a rézsútos (27) csatornák vannak kiké­pezve (7. ábra), melyek a kiegyenlítő ára­mot a dob forgásával ellenkező iránybam tangenciálisan eltérítik, míg a lapátok ezen csatornák irányával ellenkező irányúak le­hetnek. Megfelelő módosításokkal a leirt beren­dezést korongsziréneknél is alkalmazhatjuk-A 8. és 9. ábrákon föltüntetett fogana­tosítási alaknál a hang megszűntetésére alkalmazandó külön tolattyú el van hagyva, és e helyett magának a szirénnek rotorja, tengelyirányban eltolható, amikor is a mé­retek akként vannak megválasztva, hogy a retor üzemi helyzetében (8. ábra) annak (7> hanglyukkoszorúja a státor falának (13> hanglyukkoszorújával szemben áll, míg a. (19) mellékkiömlési nyílásokat a rotornak telt kerületrésze elfödi, i A (4) hajtótengelyen a (29) karmantyúi

Next

/
Thumbnails
Contents