56923. lajstromszámú szabadalom • Gép nemes fémeknek ércből való kiválasztására
ia folyik, hogy a tartány peremén át a (11) gyűjtőcsatornába Ömöljék, melyből a (13) nyiláson keresztül kifolyik. A dob fenekének (20) karjain (42) csapágyak segélyével a függőleges gyűrűalakú (43) karima van megerősítve, mely a gyűrű alakú (11) csatornába nyúl úgy, hogy az ^rcdara a (43) karima alsó vége és a (11) •csatorna feneke között léteBülő keskeny Lasítékon keresztül kénytelen haladni, mimellett az esetleg tovaragadott higany visszatartatik. Mint a 18. ábrán látható, a (23) bordák végei a dobfalon túlnyúlnak és pedig a beömlési oldalon a dob forgásirányában, a kiömlési oldalon pedig az ellentétes irányban, miáltal az ércdara tovamozgatása lényegesen könnyebbé válik. Hogy a nemes fémnek az érctől foncsorozás útján való elválasztását megkönnyítsük, az oxidációt, mely ezen fémeket többé-kevésbé körülveszi, annyira kell csökkentenünk, hogy a fémek és a foncsorozó anyag között tökéletes kontaktus létesüljön. Ezen célból nátront alkalmazunk, mit azonban gyakorlati eredmény elérése céljából fokozatosan vezetünk be. Tehát egy <(74) tartányt alkalmazunk, mely a zárt (44) kamrában lévő higanyt tartalmazza. Ezen higany szintje valamivel alacsonyabban íekszik, mint az elválasztó (4) edényben lévő higany szintje. A (44) kamrában a aiátront a. higannyal akként keverjük össze, hogy az ily módon előállított foncsor min•dig a kellő fogékonysággal bír. Ezen kamra a fenéken (45) és (46) mélyedések révén a (4) választófal-tánnyal áll összeköttetésben, mimellett a (45) mélyedésen keresztül nátronnal impregnált higanyt nyoánunk fölfelé a választókamrába a (22) rézlemezek és (23) bordák felé, míg a (46) vezetéken keresztül a higany a választótartányból a kamrába ömlik vissza. A bevezető (46) csatorna torkolata a (44) kamra oldalán van és a kivezető (45) csatorna (48) torkolatában egy végnélküli (49) csavar van -elrendezve (10. ábra). A végnélküli (49) -csavar a foncsort (44) kamrából nyomás alatt(4) választótartányba szállítja és innen vissza a kamrába. A (49) csavar hajtása (51) tengelyének (52) lánckerék, (53) lánc és (54) lánckerék segélyével való forgatásával a (37) főtengelyről történik. A nátront (44) kamrába szabályozható módon vezetjük (55) hengerből, melyben (56) dugattyú mozgathatóan van elrendezve (2. ábra.) Ezen dugattyúban (57) csavarorsók vannak elrendezve, melyek az (55) henger (59) homloklapjában megerősített (58) anyákban vezettetnek és 60) fogaskerekekkel vannak ellátva. Az (egyik (60) fogaskeréken (61) nyomkerék van megerősítve, melynek forgatása (62) kilincs segélyével történik. Utóbbinak (63) csapja a (66) tengely külső végén megerősített (65) tárcsa (64) hornyában van vezetve (4. ábra). A (63) csap (66) tengellyel koncentrikus, utóbbinak forgása tehát a kilincsnek ide-oda való mozgását és ezáltal (61) keréknek meg-megszakított forgását eredményezi. A (61) keréknek minden egyes elfordulását a (63) forgáscsapnak (66) tengelytől való távolsága állapítja meg. Ezen tengelyt (67) kilincskerék hajtja, , melynek (68) kilincse (69) csapon foroghatóan van megerősítve, mimellett utóbbi (71) tárcsa (70) hornyában van vezetve (8. és 9. ábra). A (71) tárcsa (72) fogaskeréken van megerősítve, melynek (73) tengelye (74) tartányon keresztül van vezetve és ennek falaiban foroghatóan van ágyazva. A (73) tengellyel párhuzamosan (74) tartányban még egy hosszabb (75) tengely is van ágyazva, melynek végén (76) kúpkerék van elrendezve. Utóbbi a függőleges (34) tengelyen megerősített (77) kúpkerékkel kapcsolódik úgy, hogy (75) tengely- forgatását (34) tengelyről nyeri és (78) kúpkerék, továbbá (72) fogaskerék segélyével a (73) tengelyt forgatja. w A (68) kilincs ily módon ide-oda mozgatta tik, miáltal a (66) tengelynek időszakos elforgatását eredményezi. A (69) forgáscsap (70) horonyban való helyzetének változtatása által (68) kilincsnek löketét szabályozzuk. Világos, hogy (66) tengely forgatása által (60) hajtókerekek (62) kilincs segélyével forgásba hozatnak, miáltal az (57) orsók
