56877. lajstromszámú szabadalom • Önműködően ható szabályozó berendezés elektromosan hajtott, pl. nyomólégkazánokkal fölszerelt szivattyútelepekhez

— 3 -áramodavezetésben megszakítás jön létre. Mert akkor a (15) kormánydugattyú ezen nyomásnak megfelelő megterhelése mellett föl fog emelkedni. Fölemelkedésekor azonban a dugattyú a (19) cső közvetítésével kapcsolatot létesít a (9) nyomócső és a (20) munkahengernek a (22) dugattyú alatt levő tere közt. Ezáltal a (22) dugattyú a (21) terhelő súly és a (2) áramkapcsoló megemelkednek, miáltal a (4) elektromotorhoz folyó áram megszakadása következik be. Ennek folytán úgy a (4) mótor, mint az (5) szivatyú is megáll. Az (5) szivattyú szivó hatásának megszűntével a (27) terhelő súly a (26) dugattyút lefelé mozgatja és a (2) indító készüléket indítási helyzetébe hozza vissza. Mihelyt valamely üzemzavar után az áram ismét a szivattyútelepbe kapcsolódik be, a (3) indító készüléket mindig indítási helyzetében találja úgy, hogy nem kívánatos áramlökések teljesen ki vannak zárva. A (15; dugattyú rudazatát egy (28) -csuklórúd segélyével összekötő (29) szögemeltyű elrendezés, mely (30) súlyokkal van terhelve, a (15) dugattyú terhelését, mint már föntebb jeleztük, változékonyan befolyásolja, annak illető magassági helyzete szerint, még pedig, amint a rajzból könnyen látható, a (15) dugattyú terhelése annál nagyobb, mennél alacsonyabb ennek helyzete. A rajzolt helyzetben (legalacsonyabb helyzet), melyben a (17) súly pontosan ugyanazon magasságban van, melyben a szögemeltyű (31) forgáspontja, a duggattyúterhelés maximális, míg ellenben a (31) forgáspont fölött pontosan függélyes helyzetben (pontozva rajzolva), a (17) súly a dugattyút egyáltalában nem fogja terhelni. A (16) súly alkalmas méretezésével a (9) nyomócsőben pontosan megszabhatjuk azt ÍI nyomást, melynél a szivattyúk bekapcsolódásának bekövetkeznie kell, míg a (17) súly a szögemeltyűn lesülyedve, a maximális nyomás közti nyomáskülönbséget adja meg. Hosszabb ideig tartó árammegszakadás esetében, legyen akár szándékosan, akár véletlenül előidézve, vagy esetleges csőtörésnél is, a légkazán nyomólégtartalma veszendőbe m.ene, ha annak megmaradásáról külön eszközökkel nem gondoskodnánk. A jelen esetben e célra a (11) önzáró szelep van elrendezve. E szelep tokjában egy a (32) súly által terhelt (33) dugattyú mozog. A dugattyúval összekötött (34) dugattyurúd a (35) szelepfödélen tömören záróan vae keresztülvezetve. A szeleptok belsejét egy (36) válaszfal két térre osztjá. 6 (33) dugattyő úgy az alsó (37) térben, mint az ettől a (36) válaszfal által elválasztott (38) térben végzi mozgását és pedig a válaszfal hengeres fúratában jól tömítve mozog föl és le. Az alsó (37) tér a (38) térrel pl. egy közbeiktatott (40) fojtócsappal ellátott (39) körfolyamvezeték útján van összekötve. A (40) folytócsap legyen pl. tetszőleges áteresztő nyílásra beállítva. A (37) és (38) terekben egyenletesen sülyedő, egy bizonyos nyomásnál, melynek azonban az elérni szándékolt legkisebb nyomás alatt kell lennie, egyensúlyi állapot létesül a dugattyúrúd fölületére fölfelé irányított víznyomás és a (32) súly lefelé irányuló nyomása között. Ha azonban a (37) térben a nyomás pl. esetleges csőtörés folytán túlságosan csökken, a dugattyúrúd keresztmetszetére ható víznyomás többé nem tarthat egyensúlyt a (32) súllyal és ennek folytán a szelep elzáródik. A (12) légkazánban foglalt nyomólevegő tehát nem mehet veszendőbe. A (33) dugattyú ezen lefelé mozgása alkalmával a (39) összekötőcsövön és a (40) fojtócsapon át folyadéknak kell jutni, a (37) térből a (38) térbe. Ezáltal a szelep lefelé mozgásában szabályozható sebességet kapunk és ezzel a káros lökéseket, melyek a szelep túl hirtelen záródása alkalmával fölléphetnének, biztosan elkerüljük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködően ható szabályozó berendezés elektromosan hajtott, pl. nyomólégkazánokkal fölszerelt szivattyútelepekhez, azáltal jellemezve, hogy az ellenállás szabályozó szerkezetnek a szivattyúk üzembehelyezésére és megállítására szükséges elektromotor működtetésére, ille-