56877. lajstromszámú szabadalom • Önműködően ható szabályozó berendezés elektromosan hajtott, pl. nyomólégkazánokkal fölszerelt szivattyútelepekhez

— 2 -•érése után hozza a mozgató szerv további •eltolásával a nyomócsővezetéket a szállított folyadékkal kapcsolatba. Rendkívül nagy előnye ez újításnak az, hogy az összes szerkezeteknek általa létesített egyszerűsége üzemzavarokra alig fog •valaha is alkalmat adni. Legrosszabb esetben egy teljesen iskolázatlan egyén is fogja végezhetni a rendkívül könnyen érthetően szerkesztett készülékek esetleg szükséges revízióját. A találmány tárgyának egy kiviteli alakja példaképen a mellékelt rajzon van bemutatva. Az üzemáram az áramfejlesztő helyről az (1) áramfejlesztőkön, a (2) áramkapcsolón és a (3) indítókészüléken át jut a (4) elektromotorhoz mely egy (5) szivattyúval, pl. egy centrifugális szivattyúval van kapcsolva. Az (5) szivattyú a folyadékot egy (6) tartányból a (8) szívó vezeték (7) lábszelepén át a (9) nyomócsőbe szállítja, mely a hozzá csatlakozó (10) cső útján a fogyasztási helyekkel van összekötve. A (9) nyomócsőhöz egy (11) önzárószelep közbeiktatásával egy (12) nyomólégkazán csatlakozik, Továbbá a (9) nyomócsőből egy (13) elágazás vezet egy (14) kormányhengerhez, mely az automatikus kapcsolás primer működtetésére szolgál. A berendezés működési módja már most a következő: Ama pillanatban, melyben a nyomás a (12) tartányban, illetőleg a (10) csővezetékben a szándékolt legkisebb mértékre csökkent, ezen legkisebb nyomás fog uralkodni a (14) kormányhengerben is, a (15) dugattyú alatt. Ezáltal egy (16) súly, mely a (14) hengerben mozgó (15) dugattyút terheli, néhány másodperc alatt folytonos gyorsulással egy legmagasabb helyzetből a legmélyebbre sülyedt. E gyorsulást a (17) billenő súly idézte elő, mely a mozgás kezdetén a pontozva jelzet (18) helyzetben állott. A (14) hengerbe oldalt, a legmélyebb helyzetében rajzolt (15) dugattyú fölött egy (19) •cső torkol, mely egy (20) munkahengerrel van összekötve. Utóbbiban egy a (21) súllyal terhelt (22) dugattyú mozog. A (15) dugattyúnak legmagasabb helyzetéből legalacsonyabbra való lefelé mozgása alkalmával a (19) csőnek a (15) dugattyút magába fogadó henger fönt nyitott részével való kapcsolata jön létre. A (15) dugattyú legmélyebb helyzeténél, amint az a rajzból látható, a (22) dugattyú alatt, melynek lökete úgy van megszabva, hogy a (19) cső a (22) dugattyú legmélyebb helyzeténél is szabadon marad, semmi túlnyomás nem uralkodhatik, mert a dugattyú, fölött levő hengertér á (19) cső, valamint a fönt nyitott (14) hengernek a (15) dugatyú fölött levő tere útján a szabad levegővel áll kapcsolatban. A (22) dugattyúnak a rajzon látható legmélyebb helyzeténél a föntebb említett (2) áramkapcsoló is legmélyebb helyzetében van és az áramfejlesztő helyről odafolyó áramnak az (1) vezetéken át a (4) elektromotorhoz vezető útat szabaddá teszi. Az áram azonban, amint azt már föntebb említettük, a (3) indító készüléken ennek a rajzon látható helyzeténél keresztül folyik és ekközben az indító készülékben levő valamennyi ellenállást átjárja. Ezáltal az áram bekapcsolása alkalmával az áram erősségének bizonyos határokon belül szándékolt korlátozása eszközöltetik és ezzel meg nem engedett áramlökések keletkezése meggátoltatik. A mótor a neki leadott áram folytán megindul és a szivattyúkat előbb csökkentett sebességgel üzembe hozza. A meginduló szivattyúk szívóhatása folytán, mely mindenekelőtt a (8) szívócsőben érvényesíti hatását és a (23) cső, valamint a (24) csap segélyével egy (25) henger belső terébe vivődik át, a (26) dugattyú és a (27) súly megemeltetnek. A (24) csap segélyével eszközölt erősebb vagy gyengébb fojtás szerint az indító ellenállások kikapcsolására szükséges időtartam hosszabb vagy rövidebb lesz. így tehát a (24) fojtó csap egyszerű bellításánál az indítás időtartama tetszőlegesen beállítható. Az (5) szivattyú most addig fog dolgozni, míg a (9) illetőleg (10) csőben szándékolt legnagyobb nyomás bekövetkezése folytán az áramfejlesztő helyről történő