56749. lajstromszámú szabadalom • Forgó villamos kemence

Megjelent 191évi julius hó 31-én. MAGY. gg-v RIR SZABADALMI jCg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 56749. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Forgó villamos kemence. SOCIÉTÉ GÉNÉRALE DES NITRURES CÉG PÁRISBAN. A bejelentés napja 1911 május hó 17-ike. A találmány tárgya forgó villamos ke- | mence, mely főleg aluminiumnitrid előállí- , tására szolgál és mely azáltal tűnik ki, hogy hevítése a kemence átmérőinek irá- j nyában elrendezett a kezelendő anyagtól független, a kemence tűzálló bélésén átha­toló és egymással kívül összekötött ellen­állások segélyével történik. A mellékelt rajzban a találmány tárgyá­nak három foganatosítási alakja van föl­tüntetve. Az 1. ábra a kemencze hosszmetszete. A 2. ábra harántmetszet az 1. ábrának 2—2 vonala szerint. A 3. és 4. ábrák hasonló harántmetszetek, amelyeken az ellenállásnak további fogana­tosítási alakjai láthatók. A kemencének (A) fémfala (1. ábra) és belső (B) tűzálló bélése a (C) ellenállások átbocsátása céljából megfelelő helyeken át vannak fúrva. Mindegyik ellenállás (az 1. és 2. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál) két félből áll, melyek (e)-nél érint­keznek egymással. Az ellenállásoknak a bélésben fekvő része sokkal nagyobb haránt­metszettel bír, mint a kemence közepében lévő rész; minthogy ekként leginkább a középrészben fog nagy hőmérséklet ural­kodni, a liőveszteségek a minimumra van­nak csökkentve. Az eltenállások az átmé­rők irányában vannak elrendezve és pedig mindegyik a megelőzőhöz képest meghatá-. rozott szöggel el van tolva ugy, hogy pl. az első a (cl, dl), a második a (c2, d2) állást foglalja el stb. (2. ábra). Lehet azon­ban ehelyett az ellenállásokat párosával vagy tetszőleges számú elemből álló cso­portokban is akként elrendezni, hogy mind­egyik csoportnak ellenállásai egymással párhuzamosak legyenek és hogy csak ma­guk az egyes csoportok legyenek egymás­hoz képest eltolva. A végeken lévő ellenállásokhoz két, ke­fékkel érintkező (D) vörösrézgyűrű vezeti az áramot; ezen áramszedők között az el­lenállások tetszőleges módon, akár párhu­zamosan, akár sorozatosan köthetők össze, egymással. Előnyös azonban az ellenálláso­kat párosával akként összekötni, hogy egy­egy párnak elemei párhuzamosan legyenek egymással összekötve, míg a párok azután akár sorozatosan, akár párhuzamosan kap* csolhatók egymáshoz. Ezen összeköttetés azzal az előnnyel jár, hogy valamelyik el­lenállásnak törése esetén az áram nem sza­kad meg hirtelen, mert a párnak másik elemén át még tovahaladhat és elegendő

Next

/
Thumbnails
Contents