56749. lajstromszámú szabadalom • Forgó villamos kemence
_ 2 -időnk van a gépet megállítani, még mielőtt az felmondaná a szolgálatot. A nitrogénnek vagy nitrogéntartalmú gáznak bebocsátása az (E) nyíláson át történhetik, míg az (El) nyílás a szilárd anyagoknak, nevezetesen a szénnek és bauxitnak vagy más aluminiumtartalmú ércnek adagolására, valamint a gázok kibocsátására szolgál. A kemencének másik végén az (F) kamra van kiképezve, melyben az előállított termék összegyűl; az összegyűlt terméket az (f) nyíláson keresztül lehet időszakosan kibocsátani. A kemence továbbá az (s) gördülő gyűrűkkel van ellátva, melyet a szokásos módon görgők támasztanak alá. Az ellenállásoknak az átmérők irányában való elrendezése az esetleg elpusztult ellenállásnak könnyű kicserélését teszi lehetővé. Egyébként ezen ellenállások összeköttetései, melyeket kívül létesítünk, amint említettük akár párhuzamosak, akár sorozatosak lehetnek a szerint, amint az a kívánt célra rendelkezésünkre álló áramnak lehető legjobb kihasználását biztosítja. Ezen elrendezés továbbá azt az előnyt nyújtja, hogy módunkban áll a kemencének végeit teljesen szabaddá tenni és így a kemencét más készülékek közé iktatni, amikor is az anyag megszakítás nélkül halad át a készülék csoporton. Ezen célból nem kell egyebet tennünk, mint az ilyen esetben fölöslegessé váló (P) kamrát elhagyni, miáltal a kemence közvetlenül csatlakozik a többi készülékhez. Az ellenállásoknak két, a kemence középrészében egymáshoz csatlakozó részből való kiképzése által elkerüljük azt a hátrányt, hogy az elégtelen kontaktus folytán képződő kis ívek az anyag belsejébe vagy a tűzálló bélés közelébe csapnak, a mi üzemzavart és a kemence elpusztulását okozhatja; sőt ezen ívek azáltal, hogy a kemence légkörébe csapnak át, elősegítik ennek fölhevítését. Lehet ezenfölül, amennyiben az célszerűnek mutatkoznék, az ellenállásokat egymástól eltávolítani és így a kemence egész hosszában elosztott ívek sorát létesíteni; szóval módunkban áll a kemencét akár ellenállásos, akár többszörös ívkemence gyanánt, akár pedig egyszerre mindkettő gyanánt működtetni. Ha íveket akarunk létesíteni és a kemence nagy átmérővel bír, az íveknek képződési pontjait a középtől eltávolíthatjuk és így az iveket a kezelendő anyagokhoz közelíthetjük. Lehet továbbá az ellenállásokat három oly részből is készíteni, melyek közül a kisebb átmérővel bíró középső rész a tulajdonképeni ellenállást alkotja, míg a két szélső rész csupán az áram hozzávezetésére szolgál; az említett középrész sokféle alakban képezhető ki. Ily foganatosítási alakot mutat a 3. ábra, ahol a (C) középrész a tulajdonképeni ellenállás ; a (Cl) szélső részek, melyek nagyobb harántmetszettel bírnak, a szokásos módon szénből vannak készítve és amint említettük, egyszerűen az áram hozzávezetésére szolgálnak. A középrész akár homogén, akár heterogén struktúrával birhat, mely utóbbi esetben a középrészt azáltal létesítjük, hogy bármilyen tömböket, illetve elemeket tömör rúddá egyesítünk. Homogén középrész esetén azt akár — ugj7 , mint a szélső részeket — szénből, akár más megfelelő anyagokból, nevezetesen nitrid és szén oly agglomerátumából készítjük, mely 60—80% nitridet és 40—20% szenet' tartalmaz. Ezen agglomerátumot azáltal állíthatjuk elő, hogy nitridet és kátrányt egymással összegyűrünk és égetünk és pedig oly mennyiségekben, hogy az égetés után a két anyag az említett mennyiségi arányban álljon egymáshoz. Az ellenállásoknak említett másik foganatosítasi alakját, melynél á középrész anyaga heterogén ós bármilyen tömör rúddá agglomerált elemekből vagy tömbökből áll, igen sokféleképen, pl. a következő módon állíthatjuk elő: A homogén rudak előállítására példaképenmegadott kompozícióból megfelelő számú hengeres tömböt vagy tetszőleges más alakú elemet készítünk, ezeket égetés előtt
