56710. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép a töltés egyik alkatrészének önműködő szabályozásával

amelynek mennyiségét a szabályozó liatá- ) rozza meg, az égés megszűnik. Most tehát a hengerben lévő nyomás a gázok expan­-dálása folytán gyorsan csökken, ebből fo­lyólag a nyomótartány tartalma nagyobb sebességgel törekszik az égési térbe áram­lani és nagy áramlási gyorsaságnak hatá­sakép a nagyobb nyomáskülönbség folytán zárja az önműködő nyomólég-beömlési sze­lepet. így tehát ezen gépnél a töltés két alkatrésze közül csak az egyik vezérlendő, azaz csak az egyiknek mennyisége szabandó meg, míg a másik mindig akkor záródik el, amikor az égés befejeződött. A szabályozás ilyetén módjánál már most az is lehetséges, hogy a gépet, átmenetileg nagyon erősen túlterheljük, amennyiben a nyomás alatt álló másik alkatrész eléggé nagy készlettar­tány esetén a megfelelő mértékben önmű­ködőlég utánaömlik az égési térbe mindad­dig, amíg a szabályozó segélyével nagyobb mennyiségben beeresztett alkatrész égése, tart. Ebből folyólag a legnagyobb égési nyomás a löket aránylag nagy része alatt fentartható. A mellékelt rajz a találmányt több kivi­teli alakban tünteti föl. Az 5. és 6. ábrák ezen önműködő sze­leppel dolgozó gépek diagrammjait mutat­ják be. Az 1. ábrán (a) a henger (b) a du­gattyú. A (d) nyomólégtartányt az (a) hen­gerrel a (c) vezeték köti össze. A (c) nyo­mólégvezetéknek a hengerbe való torkola­tánál van az (f) szelep elrendezve. Egy megfelelőleg választott (g) rúgó (f) szelepet fészkéről állandóan fölemetoi törekszik. A folyékony tüzelőanyagot (h) vezetéken ve­zetjük be. A (d) tartányban lévő nyomás körülbelül a kompresszió-végnyomásnak felel meg. A <(g) rúgót úgyválasztjuk, hogy az (f) szelep' csak a kompresszió végén nyilik, de mind­addig nyitva marad, amíg a nyomólég csak lassan — a hengerben való felhasználódá­sának megfelelőleg — ömlik át, viszont gyors átáramlásnál a levegő a szelepet ma­gával ragadta, záróhelyzetbe hozza. Eszerint tehát az (f) szelep önműködőlég csak akkor jayilik, amikor az (a) hengerben lévő levegő körülbelül oly nyomásig komprimálódik, mint amilyen a nyomólégtartányban van. Máskülönben a szelepet kényszermozgás ré­vén kell nyitni. A löket vége felé kezdődik a tüzelőanyag bevezetése a (h) tüzelőanyag­szelepen, úgyszintén az égés is. Az égés körülbelül ugyanazon nyomás alatt megy végbe, amennyiben az esetleges nyomás nö­vekvés a (c) vezetékbe való átterjedés foly­tán megszűnnék, viszont ha a nyomás csök­ken, úgy azonnal több égési levegő áll ren­delkezésre. Amint az egész tüzelőanyag el­használódott, a nyomás a hengerben azon­nal erősen esik és így az (f) szelep két oldalán előálló nagy nyomáskülönbség, va­lamint ama nagy gyorsaság hatása alatt, amellyel a nyomólevegő tartányból a (c) hengerbe törekszik átömleni, a (g) rúgó hú­zóerejének legyőzése mellett zárul. Amint a 2. ábrából látható, fölhasználható rúgó helyett magának a szeleporsónak du­gattyuszerű működése is. Abból folyólag, hogy a szeleporsó más nyomású térbe, pél­dául kifelé a légkörbe nyúlik, egy kifelé irányuló nyomás áll elő, amely a rúgóha­tást pótolja és a szeleporsó keresztmetsze­tének avagy a kivülső nyomásnak helyes megválasztásával aként szabható meg, hogy ezen nyomás révén a szándékolt működés kellő időben bekövetkezik. Arra való tekintettel, hogy az önműkö­dőlég záródó (f) szelepnek meglehetősen érzékenynek kell lennie, ajánlatos, ha olyan elrendezést alkalmazunk, amely szerint a szelep és fészke az égés közvetlen behatása alól elvonható ilyen elrendezést a 2. ábra tüntet fel. Az önműködő (f) szelepés az (a) égési tér között még egy második (a) sze­lep van közbeiktatva, amely az önműködő (f) szeleppel egy csatorna révén áll kapcso­latban. Az (i) szelepet gépileg úgy vezérel­jük, hogy az röviddel az (f) szelep fölemel­kedése előtt nyilik, állandó nyitási időtar­tama viszont valamivel nagyobb, mint az (f) szelep leghosszabb nyitási tartama. Ha az (f) szelep fölülete kicsiny, úgy a szelep biztos vezérelhetése szempontjából bizonyos esetekben nagy nyomáskülönbsé­gekre van szükség. Hogy tehát az (f) sze-

Next

/
Thumbnails
Contents