56643. lajstromszámú szabadalom • Billenőszekrénnyel bíró kocsi

radó elevenerö teljesen lefékeztetik és 1 pedig oly úton át, melynek végén a szekrény (cl) helyzetbe jutva megáll és abból a teher a nehézségi erő hatása alatt kiesik. Az üres szekrény, miután súlypontja keresztmetszetének symmetria tengelyében a szekrény fenekéhez közelebb esik, mint a terhelt szekrényé, saját súlyánál fogva visszagördül a középállásba, hol stabil egyensúlyi állapotba jut, rögzíthető és újra megrakható. A II. számú ábra bal és jobb fele az alap és gördülősínek kétféle foganatosítási alakját mutatja aszerint, amint a kocsiváz rúgók közvetítésével, vagy mereven nyugszik a kerékpárokon. Abban az esetben, ha a kocsi váz rúgók közvetítésével van alátámasztva, az ezen ábra baloldala által feltüntetett kivitel szerint a (b) alapsín egyenes és vízszintes, a (d) gördülősín (z, y) része a terhelt szekrény (o) súlypontja mint középpont körül vont kör, annak (y—x) része pedig növekedő sugarú görbe alakját veszi föl és végül az utóbbi görbéhez érintőleges (x—v) egyenesben végződik. A labil középállásából kibillentett szekrény (d) görbülősínje a (b) alapsínen gördülve, a rugókon nyugvó (b) alapsínt egyoldalúan terheli, azt tehát (bl) ferde állásba hozza, mely ferde sínen mint lejtőn a szekrény a (d) gördülősín által vezetve lefelé gördül mindaddig, míg a (d) sín (y) pontja a (bl) sín (yl) pontjába nem jut. Ebben a helyzetben a szekrény (o) súlypontja (ol) legmélyebb állásába jutott, melyben egyúttal á tömeg eleven ereje is a legnagyobb. A (d) gördülősín növekedő sugarú (y—x) részének legördülése közben a súlypont emelkedik mindaddig, míg a (d) sin (x) pontja á (bl) sín (xl) pontjába nem jut, midőn a kibillentett szekrény súlypontja elérte legmagasabb (o2) állását és a súlypontnak ezen emelkedése által a szekrény eleven ereje teljesen lefékeztetett. A (d) sín (x) pontja tehát megáll, a (bl) sín (xl) pontján, a (d) sín (dl) helyzetbe került, miközben a most már megfelelő ferde állásban levő szekrény terhe kihull. A (d) sín (z—y) illetve (y—x) részeinek hossza és utóbbinak sugárnövekedése úgy választandó, hogy a (z—y) gördülő úton át fölhalmozott elevenerő az (y—x) gördülőúton át bekövetkező súlypontemelkedése által a gördülő ellenállás figyelembe vétele mellett lefékeztessék. Az (x) ponton túl a pálya esetleges egyenetlenségei vagy bármely más ok folytán való gördülés föltétlen megakadályozására szolgál a (d) sín megfelelő hosszban kiképezett (x—v) része, mely ugyanakkor, midőn az (x) pont az (xl) pontba jut, ráfekszik a (b) sín (xl—vl) részére és ezáltal olyan emelőkart szolgáltat, mely az említett okokból kifolyólag esetleg megmaradt elevenerők érvényesülését kizárja. A II. ábra jobb fele az alap- és gördülősínek foganatosítási alakját mutatja abban az esetben, ha a kocsi alváza nem rúgók közvetítésével, hanem mereven nyugszik a kerékpárókon, mely esetben az alvázén nyugvó alapsín a billenés megindítása után nem jut ferde állásba úgy, mint a rúgós vázalátámasztás esetén. A II. ábra jobb fele által föltüntetett kivitelben a (b) alapsín egyenes és vízszintes, a (d) gördülősín (z—u) része a terhelt szekrény (o) súlypontja mint középpont körül vont és az alapsínt érintő (k) körhöz képest csökkenő sugarú görbe alakját veszi fel és végül az utóbbi görbéhez érintőleges (t—s) egyenesben végződik. A középállásából kibillentett szekrény (o) súlypontja a (d) sín csökkenő sugarú (z—u) része által a (b) sínen gördülve sülyed addig, míg az (u) pont (ul) helyzetbe és az (o) súlypont legmélyebb (o3) helyzetébe nem jut; az ezen úton át főltoalmozott eleven erő a (d) gördülősín növekedő sugarú (u—t) részének legördülése és a súlypontnak (o4) helyzetbe való emelése közben lefékeztetik és midőn a (t) pont (tl) pontba jut, a mozgás megszűnik és a megfelelő helyzetbe jutott szekrény kiürül. Az alapsín (tl—sl) része és a gördülősín (t—s) része ebben az esetben is biztonsági szerepet játszik. Az alap- és gördülősínek a már leírottakon kívül fölvehetnek bármily tetszőleges, egymással megfelelő viszonyban álló alakot. A III. ábra ilyen tetszőleges alak szerinti