56643. lajstromszámú szabadalom • Billenőszekrénnyel bíró kocsi

— 3 — kivitelt tüntet föl. Az ábra balfele rúgós alátámasztású alvázzal biró kocsi (b) alap-és (d) gördülösínjét ábrázolja. A (b) alapsín (z—yl) részében minden alkotó pont (n—n) vízszintes egyenestől mért (i) távolságának és a (d) gördülősín minden megfelelő pontjának a megrakott szekrény (o) súlypontjából mért (il) távolságának különbsége (r) állandó; ha tehát a (b) alapsínnek az (n—n) vízszintestől mért (i) távolságai a (d) gördülősín megfelelő pontjaiból sugárirányban fölméretnek, e hosszak végpontjai kell, hogy az (o) középponttól egyenlő távolságban legyenek, tehát körívet alkossanak; a (b) és (d) sínek (yl—xl), illetve (y—x) részében a fent körülírt különbség (rl) növekedő; a (b) és (d) síneknek (xl—vl), illetve (x—v) végződései az (xl), illetve (x) pont érintőjéhez azonos nagyságú és értelmű tetszőleges (a) szög alatt hajló egyenesek. Az (0) súlypont útja (b) és (d) sínek ilyen alakja mellett olyan, mintha az az (n—n) vízszintesen az (r) állandó és az (rl) változó sugarak által leírt (z—p) görbével görbült volna (ol) helyzetbe ; a gördülöút befejezése után, midőn a (v) pont (vl), illetve a rúgós alátámasztás miatt a (v2) helyzetbe jutott, a (dl) helyzetbe gördült (d) sín (x—v) végződése ráfekszik a (bl) sín (x2—v2) részére és megakadályozza az esetleges további billenést. A III. ábra jobb fele merev alátámasztású alvázzal biró kocsi tetszőleges alakú (b) alap- és (d) gördülősínjét ábrázolja. A (b) alapsin (z—ul) részében minden alkotópont (n—n) vízszintes egyenestől mért (i2) távolságának és a (d) gördülősín minden megfelelő pontjának a megrakott kocsi (o) súlypontjától mért (i3) távolságának . (r2) különbsége — középtől kifelé haladva — csökkenő; a (b) és (d) sínek (ul—tl), illetve (u—t) részében a fent körülírt (r3) különbség növekedő; a (i4) távolság negatív értelme a különbség megállapításánál figyelembe veendő; a (b) és (d) síneknek (tl—sl), illetve (t—s) végződései a (tl), illetve (t) pont érintőjéhez azonos nagyságú és értelmű tetszőleges (al) kezdő szög alatt hajló tet-Bzőleges, de egymásközt egybevágó alakot vesznek föl. A (o) súlypont ebben az eset ben úgy gördül, mintha az (r2) csökkenő és (r3) növekedő sugarak által leírt (z—pl) görbe sín által gördült volna az (o2) helyzetbe; amidőn a (t) pont a (tl) helyzetbe jut, a (d2) helyzetbe gördült (d) sin (t—s) része ráfekszik a (b) sín (tl —sl) részére, biztonságul szolgálva esetleges továbbgördülés ellen. Ha nagy teher könnyebb kezelhetősége céljából egy alvázon több szekrényt kívánunk elhelyezni, akkor a találmányi szerkezetet mindegyik szekrényen és az alváz hozzávaló részén külön-külön kell alkalmazni. Ha a billenőkocsi szekrényének csak egy oldal felé kell billennie, abban az esetben elegendő, ha az alap- és gördülősínek a leírt módokon szintén csak féloldalúan képeztetnek ki. A találmány tárgyát képező szerkezet nemcsak vízszintesben, vagy csekély emelkedésű pályán haladó billenőkocsiknál, hanem meredek pályán és függélyes irányban haladó szállítóeszközöknél, mint pl. emelőkasoknál is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. I. Egy vagy több billenőszekrénnyel biró rúgókon nyugvó kocsi, vagy bármily más anyagszállító-eszköz, melynél a szekrény billenése két sín érintkezése által történik, jellemezve azáltal, hogy a kocsi alvázára erősített alapsín és a billenőszekrényre erősített gördülősín tetszőleges alakban kiképezve a középhez symmetrikusan vagy egyoldalúan készül oly módon, hogy az alapsín középtől mért első hányadrészében minden alkotópont az alapsín középpontjába húzott vízszintestől mért távolságának és a gördülősín minden megfelelő pontjának a megrakott szekrény súlypontjáról azonos értelemben mért távolságának különbsége állandó; a sínek második hányadrészében ez . a különbség — a középtől kifelé haladva — növekedő; az alap- és gördülősíneknek a második hányadrészekhez csatlakozó végződései ezekhez érintőlegesek, vagy az érintőkhöz azonos nagyságú és ér-