56604. lajstromszámú szabadalom • Tolóablak

- 2 -9. ábrán a vezetékhorony számára való védőlemez nézete, a 10., illetve a 10a. ábrán pedig az ablakszárnyakba súrlódáscsökkentés céljából beeresztett lemez elölnézete, illetve metszete van. föltüntetve. A 11., illetve 12. ábrán az alsó vezetékcsap számára való forgás-csapágy oldal-, illetve elölnézete, a 13., illetve Í4. ábrán a forgás-csapágy egy másik foganatosítási alakjának oldal-, illetve elölnézete van föltüntetve. A 15. ábra a tolóablak egy másik foganatosítási példájának hosszmetszetét, a 16. ábrán pedig részleges előlnézetét mutatja ; a 17. ábra a 15. ábrának megfelelő részleges metszetet mutat nagyobb léptékben, még pedig ablakszárnyak nélkül. A 18., illetve 18a. ábrán az alsó vezeték számára való retesz oldal-, illetőleg elölnézetben, a 19. ábrán az ablakszárny alsó része a vezetékcsappal oldalnézetben és a 20. ábrán a vezetékcsap számára való csapágy elölnézetben van föltüntetve. Az 1—5. ábrákon látható foganatosítási alak szerint a két alsó, valamint a két felső ablakszárny oly módon vannak egymással összeillesztve és összekötve, hogy úgyszólván csak egy alsó és egy felső' szárnyat i nyerünk. A két alsó, valamint a két fölső ablakszárny tehát együttesen tolhatók el, mimellett csak a belső ablakszárnyak számára kell vezetést létesítenünk. Az eltolás alkalmával a belső ablakszárnyak a velük összekötött külső szárnyakat magukkal viszik. Az alsó (U) szárny a (3) zár (3. ábra) nyitása után, mely már egyszerű, vagy kettős fordítóból áll, a belső (2) horonyig befelé csappantható (1. ábra), miközben a fölső (7) vezetékcsap a (10) összekötő hornyon át a belső horonynak a (11) fémlemez által védett pereméig csúszik. Ezután az alsó szárny fogantyújánál fogva könnyű emelés által a fölső szárny előtt föltolható. A szárnyak 1 vezetésére való berendezések természetesen az ablak mindjét oldalán egyformán vaunak kiképezve. Egyszerűség kedvéért azonban a rajzokon csak az ablak jobb oldala vau föltüntetve és a leírásban is csak az egyik oldal van ismertetve. Az alsó (8) vezetékcsapok, melyeken a sodronykötelek vannak megerősítve (5. ábra), nem mozgathatók és egyúttal az ablakszárnyak átforgatásánál forgástengelyeket képeznek. Ha az ablakszárnyakat vízszintes helyzetbe le akarjuk forgatni, a mozgatható fölső vezetékcsapokat előbb vissza kell tollnunk ; ezért a fölső (7) vezetékcsapok kulcs által behúzhatok és előretolhatok; emellett a baloldali csap oly módon van kiképezve, hogy akár behúzott állapotban, akár pedig előretolt állapotban megmarad, ellenben a jobboldali vezetékcsap úgy van kiképezve, hogy csak előrecsappantott állapotban marad meg, behúzott állapotban azonban csak a kulcs által tartható. Ha a kulcsot eltávolítjuk, a csap előrecsappan. Ennek célja az, hogy egy átforgatott ablakszárny zárása után a fölső vezetékcsap működtetését ne lehessen elfelejteni. Az ablak lecsappantása, vagy visszacsappantása alkalmával tehát a jobboldali csapot a kulcs segélyével visszatolt állapotban kell megtartanunk. Mint már előbb említettük, az ablakszárnyak sodronykötelekre erősített súlyok által egyensúlyozva vannak (3. ábra). Az alsó szárny kiegyensúlyozására való sodronykötelek a (2) hornyokban vannak vezetve, melyek közül a rajzon csak a jobboldali (2) horony és a megfelelő sodronykötél és súly látható. A fölső ablakszárnyak kiegyensúlyozására szolgáló sodronykötelek az (1) hornyokban vezettetnek (2. és 3. ábra). Ha a fölső ablakot le akarjuk tolni, mindenek előtt az alsó ablakot kell a fönt leirt módon föltolni, mire a fölsőt az (1) horonyban vezetve, letolhatjuk és kívánság szerint vízszintes helyzetbe is lefordíthatjuk. Ez főleg az ablak tisztítása alkalmával kívánatos, mert a fölső ablakszárnyak kényel-_ mes tisztítását teszi lehetővé. A két vezetékhorony által egyesüléseknél képezett hegyes szöget a (6) fémsarú (5. és 7. ábra) minden oldalról védi. Az alsó