56604. lajstromszámú szabadalom • Tolóablak

- 2 -vezetékcsap hossza kevéssel nagyobb, mint a horony mélysége. A szárnyba a fölső ve­zetékcsaphoz közel fából, kemény gummi­ból, vagy efféle anyagból alló fényezett (12) lemez (10. és 10a. ábra) van oly módon beeresztve, hogy kevéssé kiemelkedik. Az itt leírtaknak az a célja, hogy az ablak­szárny sehol sem súrlódjék az ablaktokhoz. Az alsó ablakszárny vezetésére való belső vezetékhornyok törési szögénél az (5) le­mezre szerelt (4) csúszógörgő (5. és 8. ábra) van elrendezve, melyen a sodronykötél van vezetve. Ennek célja az, hogy a sodronykötél a vezetékhorony oldalfalaival ne érintkezzék, tehát meg ne sérülhessen; minthogy pedig az ablakszárny föltolásánál csak egyetlen egy súrlódási pont keletkezik, ezen elren­dezés folytán még nagyon nagy ablak­szárnyak is rendkívül könnyen tolhatók föl- és lefelé. A két (Ul, U2) és (01, 02) ablakszárny­pár oly módon van egymásba illesztve, hogy a belső és külső szárny között kifelé telje­sen elszigetelt levegőréteg keletkezik és minthogy a szárnyak az ablaktokokon is négyszeres ereszték által szorosan tömítve vannak, ezen ablakok kifelé való tömítése is jobb, mint bármely más ablaké. A belső és külső szárnyak alsó haránt­lécei egymással csuklók segélyével, a föl­sők pedig fordító reteszek által vannak összekötve, úgy, hogy a külső és belső szárnyak összeköttetése a belső üvegfölü­letek tisztítása céljából könnyen oldható. - Az 5. és 6., a 11. és 12. és a 13. és 14. ábra az alsó vezetékcsapok forgáscsapágyát három foganatosítási alakjában mutatják. Az 5. és 6. ábrán a (14, 15) csapágy látható, melynél a szárnyak átforgatása előtt a csapágylemez fölső nyílását a csapkulcs segítségével kissé elforgatható (15) mozgat­ható rész segélyével egészen elzárjuk, úgy, hogy a forgástengelyt képező alsó vezeték­csap kitérése teljesen ki van zárva. A ve­zetékcsap a (16) szögletpántra van szöge­cselve. A 11. és 12. ábrán a (17) csapágy lát­ható, mely befelé körívalakú kiemelkedő | (18) peremmel van ellátva. Ezen peremhez pontosan hozzá van illesztve a (20) szöglet­pánt fölső éle, mely az ablakszárny átfor­gatásánál a belső fölületen csúszik, míg az ablakszárny vízszintes helyzetbe nem jut; amint ez megtörtént, a (20) szögletpont alsó éle a 11. ábrán pontozott vonalakkal jelzett módon a csapágyakból kinyúló (19) pecekbe ütközik és ezáltal megakadályozza az ablak­szárnynak lefelé való továbbforgatását. A 13. és 14. ábra oly (21) csapágyat tüntet föl, melybe fölfelé nyitott, bevágással ellátott, kerek (23) korong van beeresztve. A csapágylemez fölfelé nyitott (22) kör­kivágással van ellátva, mely kisebb a (23) korongnál. A csapágvlemez fölső peremén a (24) kiemelkedés van elrendezve. A for­gáscsapot képező alsó (26) vezetékcsap nem körkeresztmetszetű, hanem szögletes és pon­tosan a (23) korong kivágásába illik be. Az átforgatásnál tehát a vezetékcsap a (23) korongot magával viszi és ezáltal a csap­ágylemez fölfelé nyitott bevágását teljesen elzárja. A (25) szögletpánt a fölső részén körívalakú és a (24) kiemelkedés alatt csú­szik, amíg a csapágylemez bevágása még nincsen elzárva. A találmány tárgyának a 15—20. ábrá­kon föltüntetett foganatosítási alakjánál a két alsó szárny egymástól elkülönítve; kü­lön-külön, de egyébként az 1. ábrán lát­ható foganatosítási alaknak megfelelő mó­don tolható föl; a két fölső szárny ezen foganatosítási alaknál nem tolható le, hanem vagy vízszintes, vagy függőleges tengely körül elforgathatóan van elrendezve. Az ablakok alsó sarkaiban a forgástengely ki­térésének megakadályozására mozgatható biztosítékok vannak alkalmazva (17., 18., 18a. ábra). Ezen elreteszelhető biztosító berendezés lényegében az 5. ábrán föltüntetett fogana­tosítási alaknak felel meg. A csapágy el­reteszelése a belső ablakszárnynál a 17. és a 18. ábra szerint a megfelelően vezetett (27) fogasrúd segítségével eszközölhető, mely a vele kapcsolódó (28) fogaskerék útján csap­| kulcs által eltolható.

Next

/
Thumbnails
Contents