56604. lajstromszámú szabadalom • Tolóablak

- 2 -vezetékcsap hossza kevéssel nagyobb, mint a horony mélysége. A szárnyba a fölső vezetékcsaphoz közel fából, kemény gummiból, vagy efféle anyagból alló fényezett (12) lemez (10. és 10a. ábra) van oly módon beeresztve, hogy kevéssé kiemelkedik. Az itt leírtaknak az a célja, hogy az ablakszárny sehol sem súrlódjék az ablaktokhoz. Az alsó ablakszárny vezetésére való belső vezetékhornyok törési szögénél az (5) lemezre szerelt (4) csúszógörgő (5. és 8. ábra) van elrendezve, melyen a sodronykötél van vezetve. Ennek célja az, hogy a sodronykötél a vezetékhorony oldalfalaival ne érintkezzék, tehát meg ne sérülhessen; minthogy pedig az ablakszárny föltolásánál csak egyetlen egy súrlódási pont keletkezik, ezen elrendezés folytán még nagyon nagy ablakszárnyak is rendkívül könnyen tolhatók föl- és lefelé. A két (Ul, U2) és (01, 02) ablakszárnypár oly módon van egymásba illesztve, hogy a belső és külső szárny között kifelé teljesen elszigetelt levegőréteg keletkezik és minthogy a szárnyak az ablaktokokon is négyszeres ereszték által szorosan tömítve vannak, ezen ablakok kifelé való tömítése is jobb, mint bármely más ablaké. A belső és külső szárnyak alsó harántlécei egymással csuklók segélyével, a fölsők pedig fordító reteszek által vannak összekötve, úgy, hogy a külső és belső szárnyak összeköttetése a belső üvegfölületek tisztítása céljából könnyen oldható. - Az 5. és 6., a 11. és 12. és a 13. és 14. ábra az alsó vezetékcsapok forgáscsapágyát három foganatosítási alakjában mutatják. Az 5. és 6. ábrán a (14, 15) csapágy látható, melynél a szárnyak átforgatása előtt a csapágylemez fölső nyílását a csapkulcs segítségével kissé elforgatható (15) mozgatható rész segélyével egészen elzárjuk, úgy, hogy a forgástengelyt képező alsó vezetékcsap kitérése teljesen ki van zárva. A vezetékcsap a (16) szögletpántra van szögecselve. A 11. és 12. ábrán a (17) csapágy látható, mely befelé körívalakú kiemelkedő | (18) peremmel van ellátva. Ezen peremhez pontosan hozzá van illesztve a (20) szögletpánt fölső éle, mely az ablakszárny átforgatásánál a belső fölületen csúszik, míg az ablakszárny vízszintes helyzetbe nem jut; amint ez megtörtént, a (20) szögletpont alsó éle a 11. ábrán pontozott vonalakkal jelzett módon a csapágyakból kinyúló (19) pecekbe ütközik és ezáltal megakadályozza az ablakszárnynak lefelé való továbbforgatását. A 13. és 14. ábra oly (21) csapágyat tüntet föl, melybe fölfelé nyitott, bevágással ellátott, kerek (23) korong van beeresztve. A csapágylemez fölfelé nyitott (22) körkivágással van ellátva, mely kisebb a (23) korongnál. A csapágvlemez fölső peremén a (24) kiemelkedés van elrendezve. A forgáscsapot képező alsó (26) vezetékcsap nem körkeresztmetszetű, hanem szögletes és pontosan a (23) korong kivágásába illik be. Az átforgatásnál tehát a vezetékcsap a (23) korongot magával viszi és ezáltal a csapágylemez fölfelé nyitott bevágását teljesen elzárja. A (25) szögletpánt a fölső részén körívalakú és a (24) kiemelkedés alatt csúszik, amíg a csapágylemez bevágása még nincsen elzárva. A találmány tárgyának a 15—20. ábrákon föltüntetett foganatosítási alakjánál a két alsó szárny egymástól elkülönítve; külön-külön, de egyébként az 1. ábrán látható foganatosítási alaknak megfelelő módon tolható föl; a két fölső szárny ezen foganatosítási alaknál nem tolható le, hanem vagy vízszintes, vagy függőleges tengely körül elforgathatóan van elrendezve. Az ablakok alsó sarkaiban a forgástengely kitérésének megakadályozására mozgatható biztosítékok vannak alkalmazva (17., 18., 18a. ábra). Ezen elreteszelhető biztosító berendezés lényegében az 5. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknak felel meg. A csapágy elreteszelése a belső ablakszárnynál a 17. és a 18. ábra szerint a megfelelően vezetett (27) fogasrúd segítségével eszközölhető, mely a vele kapcsolódó (28) fogaskerék útján csap| kulcs által eltolható.