56474. lajstromszámú szabadalom • Lokomotívvezérmű

- 3 -A dugattyú löketének kezdetén a tolattyú löketének középpontjában van és az excenterrúd hajtja azt, míg az excenter éppen oly ponton megy át, melyben a tolattyú löketének sebessége a legnagyobb és melyben a holtponttal szemben 90°-kal el van forgatva. Ennek következtében a tolattyú a bevezető csatornát teljesen nyitja, ameny;nyire csak a (15) rúd által beállított kulissza a nyitást éppen megengedi. A bevezetőcsatorna tehát nyitva van, mikor a tolattyú elmozdulását éppen megkezdi. Mikor a bevezetőcsatorna teljesen nyitva van, a (25) emelő (29) karja a rövidebb <26) kart az ellenkező irányban mozgatja, mint amely irányban mozgatja az excenterrúd az emelő (34) forgáscsapját. Ennek következtében a két mozgás egymást kölcsönösen közömbösíti és a tolattyú nyugalomban van, illetve igen lassan mozog a lökete végpontja felé, mikor az excenter holtpontján megy át és ezért igen lassan mozog. Az emelő (29) karja ebben a pillanatban a •legnagyobb sebességgel mozog és ezért a tolattyú lökete gyorsan megváltozik, vagyis a bevezető csatorna elzáródik. A gőzbeömlés tehát ennek megfelelően gyorsan elzáródik (2. ábra) és a tolattyú egyelőre aránylag lassan mozog • az ugyanabban az irányban mozgó excenterrúd és emelő hatása alatt. Az excenterrúd sebessége azonban fokozatosan növekedik, míg az emelő sebessége gyorsan csökken. A tolattyú maga •csak lassan mozog, míg az excenterrúd teIjes sebességének elérésénél gyors mozgásnak nem indítja, hogy az elvezető csatormát és a szemben fekvő bevezető csatornát is kissé kinyissa. Mikor a dugattyú löketének végpontját elérte (3. ábra), a bevezető •csatorna kinyilik és a következő dugattyúlöket kezdődik meg (4. ábra). Ebből kitűnik, hogy az excenterrúdnak •és az emelőnek a tolattyúra váltakozva gyakorolt hatása alatt a tolattyú löketének •kezdetén, közepén és végén gyors mozgást végez, míg a közbeeső szakaszokon csak Ja?san mozog. A tolattyú gyorsabb mozgását löketének kezdetén és végén az excenterrúd idézi elő, mely ekkor pályájának ama pontján (a holtponttól 90° távolságban fekvő pontján) megy át, hol a sebessége a legnagyobb, míg az emelő éppen ama ponton áll, hol mozgásiránya megváltozik. Az emelő forgáscsapja lenghetően lévén ágyazva, az excen• terrúd gyorsabb mozgását annélkül végezheti, hogy ezt az emelő akadályozná. A tolattyúnak a gőzbeömlés elzáródását előidéző gyorsabb mozgását a löketének kezdő-és végpontja között fekvő pontján a (25) emelő (26) karja létesíti, mikor ez ívpályájának középső pontján a legnagyobb sebességgel mozog. Az emelőnek lengő forgáscsapja lehetővé teszi, hogy a rövidebb eraelőkar gyorsabban mozogjon annélkül, hogy ezt a mozgást az excenterrúd ellenállása akadályozná. A tolactyú gyors mozgásai között eltelő időszakok alatt a sebesség gyors csökkenését egyrészt az excenterrúd, másrészt a (25) emelő idézi elő, mindegyik akkor, mikor holtpontjához közeledik. Emez időközök közül az egyikben, nevezetesen mikor a tolattyú a bevezető csatornát az előre meghatározott mértékben teljesen nyitotta, a tolattyú egy pillanatra nyugalomban marad, hogy ily módon teljes gőzbeömlést tegyen lehetővé, mielőtt a gőzbeömlés elzáródnék, ép így a másikban is megáll a tolattyú a dugattyúlöket végpontja közelében egy pillanatra, mikor a gőzbeömlést a tolattyú gyorsan elzárja és a tolattyú nyugvása alatt a gőz expandálódik, azután pedig a tolattyú az excenterrúdnak gyors mozgása következtében a dugattyú holtpontja közelében a gyors gőzkiömlést teszi lehetővé és egyúttal a másik oldalon a gőzbevezető nyílást is nyitja. Ez a vezérmű megszünteti azokat a különbségeket, melyek a dugattyú kétlöket irányánál a gőzelzáródás kezdőpontjainak jelzetében föllépnek. Ezek a különbségek a legtöbb lokomotív vezérműnél föllépnek és az előre és hátrafelé mozgó dugattyú sebességkülönbségére keli azokat visszavezetni, mely sebességkülönbségek oka az, hogy a dugatyúrúd a kétféle löketnél ugyan-