56474. lajstromszámú szabadalom • Lokomotívvezérmű
7. ábra egy diagramm, melyből kitűnik, liogy a tolattyú lökete ugyanannyival változik a lokomotív előre ós hátrafelé való meneténél, ha a kulisszát azonos hosszúságú úttal toljuk előre és hátra. A lokomotív mindegyik hengerének a következőkben leírt vezérműve van. A lokomotivkereten a vezérmű részeinek szerelésére szolgáló (1) keret van fölerősítve, mely az egymással párhuzamos (2) oldalrészekből és az ezekkel egységesen kiképezett (3', 3') harántrészekből áll. A (2) oldalrészek (4) csapágyakkal vannak fölszerelve, melyek a t(6) kulissza (5) csapjainak ágyazására szolgálnak, ezenkívül pedig a (9) szögemelő (8) •csapját ágyazó (7) csapággyal is fel vannak -szerelve. A (6) kulissza a (10) oldalrészekből áll, •melyektől az (5) csapok ellenkező oldalak felé indulnak ki. Az (5) csapoktól megfelelő •távolságban a (11) ágyazó kiugrások vannak alkalmazva és a (10) oldalrészek eme kiugrások fölött a (12) kengyelrészeken a (Í3) csavarok segélyével vannak fölerősítve. A kengyelen van a (14) csukló megerősítve, mely a (15) beállítórúd egyik végével van (kapcsolva. A (11) csapágyakban egy lengő kar (16) csapjai vannak ágyazva, mely kar a (17) oldalrészekből és a (18) összekötőcsapból van összeállítva. A (18) csap távolsága a (16) csaptól épen akkora, mint a (6) kulissza (5) forgáscsapjának távolsága a (16) csaptól. A (18) csaphoz a (19) himba kapcsolódik, melynek alsó vége a (20) csap útján csúklósan van a (21) excenterrúd mellső végével összekötve. A (2) keret (7) csapágyában forgathatóan fölfüggesztett (9) szögemelő egy (9') hüvelyből és az ettől lefelé kiálló két (22) és előre nyúló (23) karból áll. A (22) karokat szabad végeiken a (24) csuklócsap köti össze egymással, mely a (25) emelő ágyazására szolgál, amelynek rövidebb (26) karjával a (27) tolattyúrúd van a (28) csap közvetítésével összekötve. A (25) emelő hosszabb (29) karja szög alatt le van hajlítva és a (30) keresztfejjel a (31) rész közvetítésével van összekötve. A (9) szögemelő (23) karja a (32) csap útján van a (19) himba fölső végével összekötve. A (21) excenterrúd hátsó vége a (33) csap útján van a (34) forgattyúval összekötve, mely a főhajtókerék (35) forgattyúcsapj ától indul ki. Ugyanehhez a csaphoz kapcsolódik a (36) hajtórúd is, mely ismert módon van a keresztfejjel kapcsolva. A (33) csap a (35) forgattyúcsappal szemben 90°-kal késik. Bármely szög alatt állítjuk is be a kulisszát (15) rúd segélyével és akár előre, akár hátrafelé jár is a gép, a (17) lengőkar (18) csapja az excenterrúd ide-odamozgása következtében mindig oly íven fog mozogni, melynek sugarának hossza változatlan, kö'zéppontja azouban a kulissza helyzetének megfelelően változik. Mint az a 7. ábrán látható mindezek az ívek közös pontban metszik egymást, mely pont a kulissza (10) falaiban alkalmazott (5) csapokat összekötő egyenesben fekszik. A (18) csap pályájának magassága annsvk a szögnek megfelelően változik, melyet az ívhez az (a) pontban húzott érintő a vízszintessel alkot. Ezt a mozgást a (19) himba, (9) szögemelő és a (26) kar viszi át a tolattyúra, minek következtében a tolattyú löketének hossza is a (18) csap pályája magasságának megfelelően változik. A tolattyú mozgássebessége a kinetikai viszonyok által pontosan megszabott viszonyban van az excenterrúd mozgássebességével, amennyiben ezt nem a (25) emelő mozgása befolyásolja. Az a mozgás, melyet a (30) keresztfej a (31) rész és a (25) emelő közvetítésével visz át a tolattyúra, a dugattyú mozgásával ellentétes irányú, amennyiben ezt a mozgást a (9) szögemelő nem befolyásolja. A mozgás sebessége kisebb, mint a keresztfej mozgásáé, még pedig annak a viszonynak megfelelően, melyben az emelő (26) és (29) karja van egymással. A (25) kar által létesített löket nagysága szabja meg a tolattyú elő-, illetve utánsietését. A tolattyú ama mozgása, melyet az excenterrúd és a (25) emelő együttes hatása idéz elő, a dugattyú löketével a következő viszonyban van:
