56372. lajstromszámú szabadalom • Önműködő adagoló rostély

kokszolóberendezés (kokszolólemez) elrendezése a füst tökéletes elégetése céljából ajánlatos. Ezen rostély ok különös előnye abban áll, hogy azokat a tűztérből összefüggő egészben teljesen kihúzhatjuk és így egyes részek kicserélését és ellenőrzését könnyen eszközölhetjük, anélkül, hogy nagyobbmérvű szerelési munkálatokat kellene végezni. A hajtómozgást magában véve ismert megfelelő rudazatok és emelőszerkezetek segélyével vihetjük át a rostélyra. Az 1. ábrán a hajtószerkezet csak vázlatosan van •{g, h, i)-vel jelezve. A tüzelőanyag szállítása oly módon történik, hogy időszakosan az egész rostélyt .& tüzelőanyaggal lassan a lánghíd felé toljuk és közvetlenül azután két szakaszban viszszahúzzuk. A szállítbmozgás tökéletesebb, ha a rostély szétválasztott visszamozgatása nagyobb sebeséggel történik, mint a zárt jelőremozgatása. Az új rostély egy kiviteli alakja a :3. és 4. ábrán van föltüntetve. Az (a) rostélytesteket váltakozva egymástnögött (k) és (1) sinek segélyével két csoportba foglaljuk össze, amelyek a tüzelés adagoló végén két elkülönített hajtókészülékhez vannak kapcsolva. Az (1) rostélycsoportot a páros számjelzéssel ellátott •(2, 4, 6 .. . stb.) rostélytestekből képezzük az (1) kapcsolás segélyével, míg a (II) rostélycsoport a páratlan számjelzéssel ellátott •{1, 3, 5 .. . stb.) rostélytestekből van a (k) keret segélyével képezve. A mindkét végükön ékszerűen megvékonyított (c) rostélyrudakat olykép erősítjük a (b) baránttartókhoz, hogy az egyik rostélytest megvékonyított végei a szomszédos rostélytest ék,szerűen kiszélesbedő rostély hézagjaival kerülnek szembe. A rostélycsoportok kapcsolása emellett olymódon lörténik, hogy például az egyik csoport rostélytesteinek mellső rostélyrúdvégei a másik csoport rostélytesteinek hátsó kiszélesbített rostélyhézagaiba nyúlnak. AB adagolófolyamat egyes fázisai a 4. ábrán (*, (3, y,) alatt vannak föltüntetve. Az első («) fázisban az egész rostély, tehát mindkét (I) és (II) rostélycsoport lassan előremozog a lánghíd felé a nyíl irányában, mimellett a rostély fölülnézete a rajzon föltüntetett képet adja. A rostély előretolása a rajzon a (?) úttal van jelölve. Közvetlenül az előretolás után az adagolófolyamat második (|3) fázisában az (I) rostélycsoport ugyanazon (<r) úttal visszamozog, mimellett ezen csoport mellső rostélyrúdvégei a rostélyhézagokból részben vagy teljesen kikúzatnak és hátsó rostélyrúdvégei a második, mozdulatlanul álló csoport rostélyhézagjaiba hatolnak. Az erre következő harmadik (y) fázisban a (II) csoport mozgattatik a (o) úthosszal vissza, miáltal az adagolási folyamatnak ezt követőleg való megismétlődéséhez a két rostélycsoport ismét a kellő kezdeti helyzetbe van hozva. Ilykép egyidejűleg mindig csak a rostélyfölület fele mozog visszafelé, ami a tüzelőanyagréteg egyenletességének fentartását előnyösen befolyásolja. A rajz 5. ós 6. ábrája egy másik kiviteli alakot tüntet föl. Ezen kiviteli alakot az jellemzi, hogy a rostélytestek kétféle rostélyrudakból vannak összetéve. A hosszirányban fekvő rostélyrudak két-két (o) harántrúdra vannak föltolva. Emellett fölváltva játék nélküli kerek lyukakkal biró (p) rostélyrudakat és hosszlyukakkal ellátott (r) rostélyrudakat alkalmazunk, amelyeknek lyukhossza a rostély előre- illetve hátratolásával (p)-val egyenlő. Az (I) és (II) csoportokat ismét a páros és páratlan rostélytestek képezik, még pedig az előbbiek összekapcsolására az (m) sinek, utóbbiak összekötésére pedig az (n) sinek szolgálnak. A rostélytesteknek az (I) és (II) csoporttá való egyesítése emellett olykép történik, hogy az egyik csoport egyenletes vastagságban alkalmazott rostélyrúdjai végeikkel a másik csoport rostélyrúdvégeihez illeszkednek, továbbá, hogy az egyik rostélytest minden játéknélköli rostélyrúdjához a másik testnek egy hosszlyukkal ellátott rostély rúdja illeszkedik il-