56372. lajstromszámú szabadalom • Önműködő adagoló rostély

letve ütközik és megfordítva, mimellett a rostélytestek harántrúdjaira váltakozva játéknélküli és hosszlyukakkal biró rostélytagok vannak föltolva. A rostélynak úgy hossz-, mint keresztirányában tehát játéknélküli rostélyrudak hosszlyukas rudakkal szomszédosak. A működési módnak alább következő leírásában a játéknélküli (p) •rostélyrudakat röviden helytálló rostélyrudaknak, a hosszlyukkal biró (r) rostélyrudakat pedig eltolható rostélyrudaknak fogjuk nevezni. A rostélyrudak a 6. ábrán hosszmetszetben láthatók. Az első (a) fázisban az (I) és (II) rostélycsoportok ismert módon egyidejűleg mozgattatnak előre, még pedig (p) darabbal a nyíl irányában, A második ((3) fázisban az (I) csoport (p) darabbal a nyíl irányában visszamozog. Az <I) csoport összes helytálló rostélyrúdjai, a melyek a (II) csoport eltolható rostélyrúdjaihoz illeszkednek, a mozgás által magával vitetnek és a mozdulatlanul álló (II) •csoportban a laza (eltolható) rostélyrudakat ugyanoly darabbal eltolják. Az (I) csoport •eltolható rostélyrúdjai, amelyek a nyugvó {II) csoport helytálló rostélyrúdjaihoz illeszkednek, megmaradnak helyükön. Ilykép az •(I) csoport visszamozgatása által csupán a nemszomszédos rostélyrúd-hosszsorok mozgattatnak vissza. A következő harmadik (y) fázisban a (II) •csoport mozgattatik vissza a nyíl irányában (p) darabbal, miközben ugyanolyan körülmények között, mint az előző fázisban, •az eddig nyugalomban maradt rostélyrúdhosszsorok a (II) csoport visszamozgatása által mozgásba hozatnak. Ilykép az adagolófolyamat első fázisához való kiindulási helyzet újra helyreállíttatik. Ezen kiviteli alaknál a hosszirányban mindenkor utolsó eltolhatóan ágyazott rostélyrudak nem tolatnak már el úgy, hogy az előretolt helyzetben állva maradnának. Ennek elkerülésére szükséges, hogy •ezen rostélyrudakat a hosszirányban ütköző játék nélküli rostélyrudak vagy pedig a kétoldalt utolsóelőtti rostélytartók alkalmas módon magával vigyék, amit például a rostélyrudakhoz alul hozzáöntött, kampószerűen egymásba kapaszkodó sorok vagy külön (t) menesztők segélyével (1. és 5. ábra) érhetünk el, amelyek az utolsóelőtti rostélytartóval szilárdan össze vannak kötve és az utolsó rostélytest mozgékony rostélyrúdjainak hornyaiba nyúlnak. Az 5. és 6. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a legkedvezőbb a visszamozgás azon befolyásra való tekintettel, amelyet ezen mozgás az egyenletesen szállítandó tüzelőanyagréteg épségbentartására gyakorol. A szabad rostélyfölület egyenletesen van elosztva és ezen szabad rostélyfölület még tapadó szénfajták alkalmazása esetén is állandóan megmarad, minthogy a rostélynak a rostélyrudak közé tapadó salaktól való megtisztítása önműködőlég történik. Az egyes rostélycsoportok oldalsó eltolódása által ezen kiviteli alaknál a rostélyrúdak egymásnak ütköző végei annyira eltolódnak oldalirányban, hogy a szomszédos rostélyrúdhosszsorok végeihez ütköznek, ami üzemzavart okozhat. Ilymérvű oldalirányú eltolódások elkerülése céljából a kétféle rostélyrudat különböző hosszúra kell vennünk úgy, hogy az egyes testek rostélyrúdvégei váltakozva kissé egymásba nyúlnak. Emellett a kétféle rostélyrúd eltérő hossza egyes rudak pótlásánál zavaró elcseréléseket is meggátol. Az (o) harántrudakat a keskeny rostélyrudakra való tekintettel lehetőleg vékonyra kell venni. Hogy emellett az (o) rudak kedvezőtlen igénybevételét elkerüljük, a helytálló rostélyrudakat célszerűen a 7. ábrán föltüntetett módon képezzük ki. Ezen kiviteli alaknál a rostélyrudak középső részének lefelé irányuló (a) megvastagítása a helytálló rostélyrudaknak a hossztartók hosszirányában való eltolódását és az (o) harántrudak megfelelő kigörbülését gátolja. Az (s) megvastagítás helyett két bütyköt is alkalmazhatunk. A találmánybeli rostély két rostély csoportjának képzésénél nem vagyunk csupán egy-egy sinpár alkalmazásához kötve, hanem minden csoport részére több (cl, c2, c3 stb.) (1. ábra) sínpárt is elrendezhetünk,