56094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt élesztő előállítására

Megjelent 191%. évi május hó 15-én. MAGY. ^ KIR ' SZABADALMI jj

Éffl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 56094. szám iv/b. OSZTÁLY. Eljárás sajtolt élesztő előállítására. EFFRONT JEAN VEGYÉSZ BRÜSSZELBEN ÉS BOIDIN AUGÜST VEGYÉSZ SECLINBEN. A bejelentés napja 1911 augusztus hó 29-ike. Elsőbbsége 1911 február hó 15-ike. A sajtolt élesztő gyártásnál jelenleg túlsók malátát használunk úgy annyira, hogy az élesztőbe 10-szer annyi diaztáze jut, mint amennyi a cukrosításhoz szükséges. A fölösleges mennyiségű maláta alkalmazásának oka az, bogy az élesztő táplálására szükséges nitrogént, illetve amidnitrogént, a ki nem erjedt gabona nem tartalmazza kellő mennyiségben. A malátának nagy fölöslegben való alkalmazása egyrészt az élesztő előállítási árát növeli, másrészt nagy veszteséget okoz az erjedésre képes anyagokban. Jelen találmány célja az, hogy az élesztő előállításánál a malátát egészen vagy részben mellőzhessük és ezáltal az élesztő és alkohol hozamot javíthassuk. Evégből a gabonát vagy egyéb keményítőtartalmú anyagot egy különleges erjedésnek vetjük alá, melynek folyamán a gabona nitrogénje gyorsan oldhatóvá válik és peptonizáltatik anélkül, hogy az erjeszthető anyagokban veszteség állna be. A mikroorganizmusok által létrehozott peptonizálásnak még az az előnye is van, hogy a művelet tartamának és a fölhasznált levegő mennyiségének megfelelően az amidonitrogén, fejérnyék, peptonok és oldható nitrogén aránya tetszés szerint változtatható. Találmányunk szerint a peptonizálásra a proteolitikus enzymek és pedig leginkább a mesenterikus, tirotrix és subtilis fajok használhatók; ezenkívül pedig az összes a sajt érlelésnél közreműködő, nitrogén tartalmú anyagok erjesztésére szolgáló enzymek is alkalmazást nyőrnek. Hogy ezen, valamennyi gabonaszemen előforduló enzymekhez hozzájussunk, elegendőaz, hogy pl. egyetlen árpaszemet megmossuk langyos vízben és e vizet gyöngén alkalizált peptonoldat hozzáadása után, hirtelen 80°-ra melegítjük, majd állandóan 40°-kon tartjuk. Ily módon elősegítettük az amidképző enzymek keletkezését. Ezután a különböző fajokat elkülönítjük szilárd zselatinon és leg• inkább a zselatint elfolyósító organizmusokat, választjuk ki. Most már nem marad más hátra, mint összehasonlítani a kiszemelt különböző baktérium fajoknak tevékenységét azáltal, hogy ezeket külön-külön fölösmennyiségű Ca C0S és levegő jelenlétében fejérnye tartalmú anyagokban pl. alkalizált és szellőzöttgabona-