56088. lajstromszámú szabadalom • Konzerváló kamra

— 2 — tianem csakis oly friss levegőnek bevezetéséről, mely bizonyos úton kénytelen végig haladni, miközben bizonyos mértékig megnedvesedik, a berendezés hatásfoka igen -kedvezően javitható azáltal, hogy azt kitesszük a napsugarak és szelek hatásának. Ezáltal elérhető, hogy még könnyen romló élelmiszerek is, mint például tej, tojás friss főzelék, hús stb. éveken keresztül romlatlan, friss állapotban megmaradnak és csak anymyiban változnak némileg meg, hogy csekély mértékben kiszáradnak. Friss halak is ily módon igen sokáig romlás nélkül megőrizhetők és ha időközben kissé ki is száradnak, ép úgy mint a többi élelmiszerek azáltal tehetők ismét frissé, ha vízbe helyezzük őket. Mellékelt rajzon látható jelen találmány -egyik példaképeni kiviteli alakja. 1. ábra jelen találmány elvén készült konzerváló kamra távlati képét, 2. ábra önműködő víznedvesítő berendelésnek egy példaképeni vázlatos kiviteli •alakját tünteti föl. A rajzon bemutatott példánál a berendezés oly épületből áll, melynek egyetlen kamráját három (16, 17,18) központos köralakú fal veszi körül. Két-két fal között •egy-egy gyűrű alakú tér keletkezik, melynek fölső része (13, 14) vízvezető csövek által nedvesíttetik be, vagy pedig porlasztott vízzel láttatik eL Az (1) épület olykép épül, hogy szabályos elosztásban befelé vezető légvezető -csatornák vannak elrendezve, melyek egymáshoz képest úgy vannak elhelyezve, hogy a, kamra belsejébe féoysagarak nem juthatnak. Az épület fölső részén van a (2) kürtő, mely vízszintet kősfalak által olykép van kiképezve, hogy ^légáram S-alakú ötön tud csak azon k$ig$ztül haladni, miáltal fénysugarak a kürtőn át szintén nem juthatnak be. Az épület falai két gyűrűs falból is készülhetnek, melyek fcfatftt egyetlen gyűrűs tér van melynek fölső részében fecskendező •cső van, melyet valamely víztartó cső útján táplál. A fecskendező csövön át a falak közti tér időközönként porlasztott vízzel telik meg, mely a falakra lecsapódik és a keresztül áramló levegőt akkor is nedvesíti, ha porlasztás nem történik. Ezen épületben egy második épület helyezhető el, mely szintén két gyűrűs falból áll, melyek között gyűrűstér van és mely falak teljes fölületükön elosztott és egymáshoz képest eltolt csatornákkal vannak ellátva. Ezen gyűrűstér fölső részén szintén van egy fecskendező cső, mely azonos módon dolgozik, mint a külső gyűrűsfal fecskendező csöve. Az oldalfalakhoz hasonlóan a kamrák fenék részei és födélrészei egymáshoz képeBt eltolt kövekből olykép állíttatnak elő, hogy teljes fölületükön egyenletes elosztásban mindenütt légbevezető nyílások legyenek. A kamrák fenéklapja célszerűen kifelé lejt, miáltal a fölösleges víz elfolyik és az épület körül kiképezett csatornán át elvezettetik. Az épület közepén a fenékrészen függélyes (9) akna van, mely (10) közfalak útján több függélyes szakaszra oszlik; rendeltetése ennek, hogy a fenéken keresztül oldalról beáramló levegő fölfelé irányítassék és a konzerváló kamrába vezetessék. A 2. ábrán föltüntetett példaképeni berendezés, mely a kamrának önműködő nedvesítésére szolgál lényegében áll egy (19) kontaktus órából, mely jelen példánál 12 óránként mindenkor 15 percig létesít villamos áramösszeköttetést. Jelen példánál ezt a (20), illetve (24) mutatókra alkalmazott (21), illetve (25) csúszórugók eszközlik. Ezen rugók (22), illetve (23) kontaktusokon csúsznak végig és a (26) áramforrás áramát a (27) elektromágnesen át zárják, melynek horgonya zárást létesít a (28) kapcsolónál, miáltal a (34) áramforrás árama keresztül halad a (29) elektromágnesen, mely magához húzza a saját (30) horgonyát, miáltal a (31) két karú emelő (35) súly ellenében a forgástengely körül olykép fordul el, hogy a (33) szeleptányér a (37) vízvezető esőből érkező vizet beengedi a (38) táplálócsőbe. Ezen önműködő szelep ilykép az áramzárás ideje alatt vizet enged a porlasztókészülékbe, azonban azonnal önműködően záró-