56051. lajstromszámú szabadalom • Berendezés közúti járművek kormánykerekeinek vezetésére
rinti lehet. Az (1, 2, B, 4) és (5) részek egy vízszintes síkban fekszenek, míg a (6) és (7) részek egy ezen síkkal párhuzamos, de valamivel magasabb síkban fekszenek. Az ezen két különböző síkban fekvő sin- ' részeket mereven összekötő részek e rajzon nincsenek föltüntetve. Az (1—7) vezetősíneken egy (9) kereszt végein ágyazott (10, 11, 12) és -(13) görgők vezettetnek; ezen görgővezetés a 2. ábrán oldalnézetben nagyobb léptékben van föltüntetve. A kormányzásnál már most a (9) kereszt az (1—7) sínrendszerhez képest elfordul, miért is az (1—7) sínrendszert pl. a kocsiszekrénnyel, míg a (9) keresztet a mellső kerékpár tengelyével kell összekötni; ezen kapcsolat tetszés szerinti módon eszközölhető, miért is a rajzon nincs föltüntetve. Természetes, hogy megfordítva a kocsiszekrény a (9) kereszttel és a kerékpár tengelye az (1—7) sínrendszerrel is összeköthető. A kormányzásnál a (10—13) görgők a vezetősíneken következőleg mozognak: A rajzon a (9) kereszt középállásban van föltüntetve, ez megfelel azon helyzetnek, melyben a jármű egyenes irányban halad. Ha pl. jobbra kell kanyarodni, akkor a (9) kereszt először a kereszt középső (14) pontja körül fordul, ennek megfelelően a (10) görgőa (6) sinen, a (11) görgő a (2) sinen, a (12) görgő a (7) sinen és a (13) görgő a (4) és (5) sineket összekötő és a (8) kapcsolósin által eltakart kis vezetősindarabon gördül; ezen sinrészek tehát a (14) pont mint középpont körül írt körivek alakjára vannak kiképezve. A (9) keresztnek jobbra fordulásánál a (12) görgő egy a (7) vezetősín végén kiképezett (15) ütközőbe ütközik úgy, hogy a (12) görgő megáll és a (9) kereszt ezután a (12) görgő tengelye körül kénytelen folytatni forgását-Ekkor a (10) görgő a (6) sinen,'a (11) görgő a (3) sinen és a (13) görgő az (5) sinen gördül. Ezen sinek tehát a (15) ütközőnek a (12) görgőt támasztó belső ívének középpontja körül írt körivek alakjában képezendők ki. Ezen ivek oly hosszúra készítendők, hogy a gyakorlatban előforduló legnagyobb szögeltérést lehetővé tegyék. A visazakanyarodásnál természetesen a (10—13) görgők most említett vezetősineiken visszagördülnek, míg a (9) kereszt a középső helyzetbe jut. Balra kanyarodásnál a (10) görgő ütközik egy a (6) sin végén kiképezett (16) ütközőbe, mire a (11) görgő az (1) sinen, a (12) görgő a (7) sinen és a (13) görgő a (4) sinen mozog; ezen sinek tehát a (16) ütközőt belül határoló körív középpontja körül írt körivek alakjában vannak kiképezve. Természetes, hogy azon szög, melyben a (9) kereszt először a középső (14) pont körül fordul, tetszés szerinti lehet, sőt esetleg nulla is lenet, amidőn t. i. a (15, 16) ütközők a (10, 12) görgőket már a középhelyzetben érintik; ekkor a kanyarodásnál a (9) kereszt azonnal az oldalon fekvő pont körül fordul és a (2) sinrész, valamint az ezzel szemben fekvő, a (8) sin által eltakart sinrész elmarad. A 4. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál (17) jelöli a tengelyt, melyen a mellső kerékpár van ágyazva. A (17) tengelyen két (18, 19) csúszófölület van kiképezve, melyek a vezetősíneken csúsznak; természetes, hogy itt is lehet csúszófölületek helyett görgőket alkalmazni. A (17) tengely közepén egy (20) csap (u. n. derékszög) van elrendezve, mely rúgónyomás ellenében a (17) tengelybe benyomható; ezen csapszerkezet a 6. ábrán keresztmetszetben van föltüntetve. A (17) tengelynek a 4. ábrán föltüntetett középhelyzetében a (20) csapnak a tengelyből kiálló része egy a kocsiszekrény alsó fölületén megerősített (21) tuskó (22) furatába nyúlik és így a tengely a kanyarodásnál először ezen középcsap körül fordul, a (18, 19) csúszófölületek pedig a (23, 24) vezetősíneknek ezen (22) furat középpontja körül írt körívalakú részein csúsznak. A (23, 24) vezetősínek végein (25) csapok körül forgó (26) emeltyűk vannak ágyazva, melyek rövidebb karja a vezetősín alá hajlítva és úgy van elrendezve, hogy a (17) tengely a kanyarodásnál bele* ütközik és ezáltal a (26) emeltyű elforgattatik. A (26) emeltyűk hosszabb karjai a
