56024. lajstromszámú szabadalom • Újítások vetőgépek eltolható kanálkorongos vetőszerkezetén
Megjelent 191 a. évi május hó 10-én. MAGY. gggj KIK. SZABADALMI jB| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 56024. szám. x/a. OSZTÁLY. Újítások vetőgépek eltolható, kanálkorongos vetőszerkezetén. TARJÁN ÖDÓN OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK LOSONCZON. A bejelentés napja 1911 szeptember hó 1-je. A jelenleg ismert, eltolható kanálkorongos vetőszerkezettel ellátott vetőgépek nagy hibája, hogy hegyes-völgyes talajon emelkedés közben a kanál belső, a magházr ajtó felé fordított éle ési a magházajtő közt lévő nyíláson át a vetőmag visszahull a magszekrénybe, ahelyett, hogy a magházajtóba és a magházon keresztül a vető tölcsérekbe jutna, lejtőn' haladásnál pedig a vetőmag a kanalakat tartó korongok mellső felén lévő kanalak hegyénél csúszik le és így szintén nem jut a vetőtölcsérekbe. E hátrányok megszüntetésére és ezzel a gépnek bármilyen talajon a legkülönbözőbb vetőmagnak helyes kiszórására alkalmassá tételére a jelen újítás érteimébein a kanalaknak a magházajtó felé fordított élét megfelelően eltoljuk és ezen él1 végét fölhajlítjuk, amint ez a mellékelt rajzon látható, ahol az 1. ábra a vetőszerkezet előlnézetét, a 2. és 3. ábrák pedig ennek két különböző síkkal való keresztmetszetét kisebb léptekben ábrázolják, végül a 4. ábra egy merítőkanál nézete és metszete. A találmány értelmében az (1) kanalaknak a (2) magházajtó felé fordított (3) éle a magházajtó felé el van tolva, azaz a kanál egyik vége szélesbítve van és ezen él, végén, (4)-nél, föl van hajlítva. Ezáltal elérjük egyrészt, hogy emelkedésnél a mag a kanálból nem hullhat annak (3) éle és a (2) magházajtó köz-t lévő nyíláson át vissza a magszekrénybey hanem csak a (2) magházajtóba és az (5) magházon át a vetőtölcsérekbe, másrészt, hogy lejtőn haladásnál a mag nem csúszhatik le a (6) vető koronglapok mellső felén lévő kanalak hegyénél, hanem szintén a vetőtölcsérekbe jut. A jelenlegi eltolható kanalas vetőgépeknél továbbá a vetőmag mennyiségét, BiZB/Z a kanalak merítő részének nagyságát csalj a koronglapok egymástól való távolsága szabta meg, míg a magházsajtók a koronglapok és ezzel a kanalak legkisebb mértékre való beállítása alkalmával legközelebb álltak a koronglapokhoz. Ha tehát a vetőszerkezetet valamely vetőmagra beállítottuk, a vetőkorong lapjai és a magházajtó (7) élei közt szükségképen, hépg" keletkezett. Ennek folytán lejtőn haladva, a vetőmag a nehézkedés törvényét követve, nem hullt be a magházajtóba, hanem a fönt jelzett hézagba esett.