55920. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépek villamos szabályozására

segédgépek méretei kicsinyek a főgépekéi-Jhez képest. I A gondolat alkalmazását egy példában ismertetjük. Az 1. ábrában (m) a szabályozandó munkamótor, amelynek sebessége .a túlterheléstől és a (h) főáramú előtátetlenállás nagyságától függ. Ezt az ellenállást a (t) kormánykar útján oly képen belyásoljuk, hogy a (t) karhoz tartozó gerjesztésszabályozó segélyével a (g) egyenáramú motor és a vele kapcsolt (r) szinchróngenerátorsebességét szabályozzuk, mely utóbbi forgásszámának megfelelő periodusszámú árammal táplálja az (m)munkamótorral kapcsolt (1) forgtömezejű motort. Az (1) mótor a rotorában föllépő más periódusszámú árammal az (s) szabályozó aszinchronmótort táplálja, amely mótor a (h) gép szabályozó készülékét mechanikailag befolyásolja. Minthogy az (1) közvetítőkészülékben mindaddig indukálódik feszültség, amíg rotorának fordulatszáma a statormező forgásszámától eltér, amely utjóbbi az (r) vezérkészülék periódusszámától függ, azért az (s) szabályozókészülék és a főmotor fordulatszámát mindaddig befolyásolja, amíg a közvetítő készüléknek a vezérkészülékkel egyenlő fordulata nincsen. Ez a folyamat teljesen, független a sebesség abszolút értékétől és a terhelés nagyságától. Ha a vezérsebesség megváltoztatása által az (r) gép vezérperiódusszámát megváltoztatjuk, akkor a szabályozókészülék nyomban áramot kap és az egyensúlyi állapot helyreállításáig működik. Ha másrészt a terhelés megváltozása következtében a közvetítő készülék fordulatszáma megváltozik, ez a szabályozó készüléket ismét működésbe hozza, hogy az előbbi gépsebesség" ismét helyreállíttassák. A szabályozóműnél tehát a főmotor szabályozandó sebessége a vezérsebességhez Tíépest mindig egy kissé késik, azonban a berendezés e különbség kiegyenlítésére törekszik. Hogy a szabályozókészülék működése a gépsebességet mily értelemben változtassa, az természetesen egyszersminden- | korra előre beállítandó. Hogy a főmotor -| tömege a kívánt sebességre rövid idő alatt I fölgyorsíttassék, kellő gyorsítóerő fejtendő ki és evégett a gép szabályozókészülékének túl kell mennie azon a helyzeten, amely az illető gépsebességnek egyensúlyi állapotban megfelelne. Amikor tehát a főmotor a kellő sebességet eléri és a szabályozó készülék megáll, akkor a (h) készülék már túl van szabályozva és a mótor sebesség® túlmegy a kívánt értékein. Ennek következtében a szabályozókészülék a (h) szabályozót ellenkező értelembein túlhajtja és a lengő folyamat az egyensúlyi állapot körül addig tart, míg a nyugalmi helyzet beáll. Az ismertetett vezérsebesség szerint való szabályozásnál a rendszer nem működik tehát rögtönösen, hanem ingással. A folyamat pontosabb vizsgálata mellett azonban kitűnik, hogy ez az ingás fojtva van és hamar véget ér, még pedig annál hamarabb, minél kisebbek a főmotor tömegei és minél erélyesebben követi a főmotor a szabályozó behatásokat. Az 1. ábrában vázolt kapcsolókon kívül a szabályozómű még sok más változatban vihető ki. Valamennyinek közös alapgondolata az, hogy a vezérsebesség és a munkamótor sebessége között az összehasonlítást egy forgómezejű gép segélyével végezzük, így például a szabályozó készülékhez az 1. ábrában (S)-el jelölt gép gyanánt aszynchrónmótor helyett szinchröngép is alkalmazható egyenáramú gerjesztéssel, vagy pedig e gép rotorát, valamint az (r) vezetőkészülékét is háromfázisú, vagy váltakozó árammal lehet táplálni, úgy, mint azt a 2. ábra mutatja. Szabályozókészülék gyanánt a forgómeziejű közvetlen működésű "gép helyett a 3. ábra példája szerint egy (S) relais is alkalmazható, amely egy külön (S) servomötort kormányoz. Ennél az elrendezésnél általában gyorsabb a szabályozás, mert, amíg a servomótor be van kapcsolva, addig1

a szabályozás sebessége állandó, míg ellenben az előbbi elrendezésnél a működés annál lanyhább, minél kisebb a különbség a vezér- és a munkasebességek között. A szabályozás sebességének fokozásánál figye-