55920. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépek villamos szabályozására

3 — lemmel kell lenni arra, hogy azzal a túlszabályozás és a lengés lehetősége is nagyobbodik. A vezérsebességet nemcsak a mechanikai vezérsebességet elektromos vezérperiódussá átalakító szinchróngép segélyével lehet előállítani, hanem közvetlenül is. Erre acélra forgóáramú kollektoros generátor alkalmazható úgy, hogy egy szabályozp transzformátor segélyével a stator és a rotorfefeszültségek viszonyát és ezzel a kimenőáram periódusszámát is tetszés szerint szabályozzuk. Alkalmazható továbbá kondenzátorokkal terhelt gép is, amely kondenzátorok csak az áramkörük siaját lengését engedik érvényesülni, amint azt a 179954. számú németbirodalmi szabadalom ismerteti. Végül alkalmazhat a kollektoros periódusátalakíto is a vezérperiódusszám előállítására, különösen ott, ahol forgóáramú hálózat áll rendelkezésre. A 4. ábra a közvetítő készüléknek még egy kiviteli alakját mutatja be. A vezérperiódusszám és a munkasebesség közötti "különbözeti periódusszám előállítására ez esetben nem egy közönséges többfázisú gép szolgál, hanem egy egyenáramú fegyverzet, amelynél a többfázisú áram a három esúsztatógyűrűn át befolyik és a kollektor kefén át kifolyik. Minthogy a periódusszám itt te a gép fordulatszámának megfelelően megváltozik, azért ez az elrende-zés az előbbivel egyenértékű. A vezérkészülék itt egy szabályozható forgóáramú periodusátalakító, a szabályozókészülék pedig egy forgóáramú szinchrlóngép, melynek statora és rotora azonos periódusszámmal van táplálva. Valamennyi eddig említett elrendezés az 5. ábra szerinti vázlatnak! felel meg, amelyben (r) a szabályozható vezérkészülék, (1) a közvetítőkészülék és (s) szabályozókészülék. Míg a vezér és a szabályozókészülék gyanánt bármely olyan gép szolgálhatott, amely váltakozó áram termelésére vagy fölvételére alkalmas, addig a közvetítőgépnek két áramkörre kapcsolt többfázisú gépnek kellett lennie. Azonban, mint már ^említettük, ezt a többfázisú gépet nem kell okvetlenül közvetítő készüléknek használni, hanem épp oly jól megfelel szabályozókészülék gyanánt, a 6. ábra szerint, mint vezérkészüléknek, a 7. ábra szerint. A 6. ábra szerinti elrendezésnél a vezérsebesség előállítására az ismertetett elrendezések bármelyike alkalmazható, így például egy közönséges szinchróngép. Ugyanilyen gép egyenáramú vagy forgóáramú gerjesztéssel közvetítő készülék gyanánt a főmotor tengelyével is összekapcsolható a mótorsebességnek megfelelő vezérperiódusszám szolgáltatására, ami mellett a szabályozókészülék mozgása, helyes kapcsolásnál a vezér és a közvetítőkészülékek sebességeinek különbségétlő függ. A 7. ábrában látható kapcsolás csak annyiban tér el a részletesen ismertetett 5. ábra szerinti kapcsolástól, hogy a vezér és a közvetítőkészülékek szerepei föl vannak cserélve, ami a működés módját nem befolyásolja. Ha a 6. vagy 7. ábra szarinti elrendezést alkalmazzuk, amelynél a főmotor a közvetítőkészülék segélyével egy bizonyos közbenső periódusszámú áramot állít elő, akkor a villamosan hajtott főmótoroknál az ismertetett elrendezés egyszerűsíthető. Ebben az esetben a motorból csúsztatógyűrűk segélyével olyan áram vehető ki, amelynek periódusszáma csak a mótor forgásszámától függ, akár egyen-, akár váltakozó áramú a hajtóerő. A mótor termelte áram külön közvetítőkészülék nélkül is közvetlenül használható föl a szabályozásra. A közvetítőkészüléket nem kell okvetlenül közvetlen a főmótorral kapcsolni, hanem azzal a géprésszel is lehet, amelynek sebessége szabályozandó. így például egy kúpos dobbal ellátott szállítógépnél a szállítókötél közvetlenül hajtja a készüléket, mert itt első sorban a kötél sebessége mérvadó. Némely esetben jobb, ha a mótor sebessége nem függ mereven a vezérsebességtől, hanem bizonyos rugalmasság áll fönn közöttük úgy, hogy nagyobb terhelésnél sebessége csökkenhessen. Ilyen eset pl. a hengersorok hajtása, amelynél a föllépő