55903. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó berendezés elektromos erőátviteleken

telep másik pólusához halad. Az ezáltal gerjesztett (47) elektromágnes a (14) tengelyt, mint azt a 2. ábrára való hivatkozással leírtuk, megfelelő irányban forgásba hozza és ennek megfelelően a (8) karburátor a (12) lánckerék által akként állíttatik be, hogy a (4) mótor hatása addig növelte tik, amíg a (6) fejlesztő által leadott árammennyiség ugyanazt az értéket éri el, mint az (5) fejlesztő által leadott árammennyiség, mire a (49) differenciálrelaisberendezés (52) és (53) elektromágnesei által kifejtett húzóhatások ismét kiegyenlítődnek és a (88) kar a (47) elektromágnes áramkörét a (89) kontaktusnál ismét megszakítja. . Ugyamly működés következik be akkor, ha a (6) fejlesztő által adott áram az (5) fejlesztő által adott áramot haladja túl, mely esetben a (88) relaiskar ellenkező irányban lendíttetik ki, hogy a (20) kapcsolószabályozó (44) elektromágnesén át zárjon egy áramkört és ezáltal ezen szabályozó (14) tengelyét úgy forgassa, hogy az a (8) karburátort a (3) és (4) motorok terhelésének kiegyenlítése értelmében állítsa be. Ezen működés természetesen akkor következik be, ha a szabályozást a (2) kocsiról eszközöljük, hogy a (3) motor megindítassék. A (38, 39)-nél föltüntetett elektromág- ! neses úton kikapcsolt fékek a szabályozó tengelyeken arra valók, hogy la szabályozó tengelyek bizonyos meghatározott helyzeteket. foglaljanak el és hogy azokat ezen helyzetekben fogva tartsák. A (38) fék haj tó tekercse a (60) telepből kiinduló áramkörben fekszik, mely a (41) és (42) mágneseket is tartalmazza úgy, hogy ha a (19) kapcsolószabályozó a (29) szabályozó helyzetének megváltoztatása céljából a (41, 42) mágnesek egyikét vagy másikát gerjeszti, akkor a (38) fék *hajtótekercse is gerjesztetik és a fék kikapcsoltatik úgy, hogy a (29) szabályozó mozgathatjó. Mihelyt a (41) vagy (42) mágnes ismét áram nélkül marad, ami akkor következik be, ha a (29) szabályozó a kellő helyzetbe jutott, akkor a (38) fék is árammentesíttetik, mi; által a fék bekapcsolódik és a szabályozó továbbforgatását meggátolja. A (39) fék tekercse a (45, 46) mágnesekkel fekszik egy áramkörben és így ezen fék ugyanoly módon hat a (30) szabályozóra. mint fönt a (38) fékre nézve leíratott. Hogy a főszabályozónak a lekapcsolt helyzetből az egyik vagy másik menethelyzetbe való átmeneténél a (33, 34) hajtómotorok túlságos gyorsulását elkerüljük a (62, 63) túlterhelőkapcsolók vannak alkalmazva. Ilynemű kapcsolók általánosan ismeretesek és a jelen esetben azok hajtótekercse mint rendesen, a mótoráramkörbe van kapcsolva. Ezen kapcsolók azon fönt leírt áramkörök nyitására valók, melyekbe a (41, 42, 45, 46) mágnesek és a (38, 39) fékmágnestekercsek vannak bekapcsolva úgy, hogy a (27) vagy (28) szabályozók továbbmozgatása mindaddig meggátoltatik, míg a (33, 34) motorok túlterhelése meg nem szűnt. Oly vonatoknál, melyekben több mint két önhajtással biró kocsi foglaltatik, az összes az (52) elektromágnesnek megfelelő mágnesek természetesen azon kocsi áramfejlesztőjének horgonyáramkörében vannak sorozatosan kapcsolva, mely kocsiról a szabályozás történik és így a vonat (54) táplálóvezetékét is ennek megfelelően kell elrendezni. Hivatkozással már most a 4. és 5. ábrákra, azokban a (20) kapcsolószabályozó (44, 47) elektromágneseinek eltérő szabályozószerkezete van föltüntetve, melyben a (3, 4) motorok (15, 16) tengelyei (90), illetve (91) emelőbütykökkel vannak ellátva, melyek a- (94, 95) emeltyükön lévő (92, 93) görgőkre hatnak. A (94, 95) emeltyűk szabad végén (96, 97) kapcsolórudacskák vannak megerősítve, melyek arra* valók, hogy a helytálló (98, 99) kontaktuspárok kapcsolatát megszüntessék, ha a (90, 91) emelőbütykök a nékik megfelelő (92, 93) görgőket fölemelik. A (98) és (99) kontaktusok a (100), ill. (101) elektromágnesek áramkörében fekszenek, mély mágnesek a (61) telep által gerjesztetnek.