55903. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó berendezés elektromos erőátviteleken

_ 4 -innen a (41) elektromágneshez és vissza a (60) telep másik pólusához halad. Minthogy ezáltal a (41) elektromágnes gerjesztetik, a szabályozó és a vele össze­kötött (29) szabályozódob a kapcsolósza­bályozó által az előbb leírt módon előre­iorgattatik, míg a (29) kapcsolódob íaz (a—a) helyzetbe jut, mire az előbb leírt áramkör a (83) kontaktusnál megszakítta­tik. Hasonló működés következik be, ha a (31) főszabályozót (b—b)-ig továbbforgatjuk, amennyibsn a gerjesztett állapotban ma­radó (41) elektromágnes mindaddig hat, míg a (29) szabályozódob a megfelelő hely­zetbe jut. Ha a (31) főszabályozódobot el­lenkező irányban (bl—bl) felé forgatjuk, akkor hasonló módon olyan áramkör zára­tik, mely a (60) telepből kiindulva, a (82) kontaktuson és a (42) elektromágnesen ha­lad át, miáltal a szabályozó (29) dobja el­lenkező irányban mindaddig forgattatik, míg oly helyzetbe jut, mely azon helyzet­nek felel meg, amelybe a főszabályozót ál­lítottuk. A következőkben már most az 1. ábrára való hivatkozással a teljes szabályozóbe­lendezés működését írjuk le. Ez a követ­kező: A két (3) és (4) égési erőgép ismert mó­don megindíttatik. A vonat (1) és (2) ko­csijain lévő elektromos és mechanikai ké­szülékek az (1) kocsin lévő vezető által szabályoztatnak, mimellett az (1) kocsin lévő (3) égési mótor szabályozása a (116) kézi forgattyú segélyével eszközölhető. Ez­alatt a (40) és (43) elektromágnesek, va­lamint a (48) differenciál relais azon ko­csin, amelyen a vezetés történik, hatásta­lanok maradnak. A (7) karburátort a (116) forgattyú segélyével a kívánt helyzetbeál­lítjuk, és ha a motorokat gyorsabban kí­vánjuk működtetni, akkor a (31) főszabá­lyozót kikapcsolt helyzetéből a megfelelő irányban, előre vagy hátra, az üzemhely­zetek egyikébe mozgatjuk. Ezáltal az (1) kocsin lévő (60) telepből kiindulólag egy áramkör záratik, mely, mint azt a 3. ábrára való hivatkozással leírtuk, a (41) vagy (42) elektromágnesen halad át; ezáltal a (21) lánckérék és az ezzel kapcsolt (25) sza­bályozótengely megfelelő irányban forgat­tatnak úgy, hogy a (27) szabályozó és az ezzel összekötött (29) szabályozódob oly helyzetbe forgattatnak, mely a (31) fősza­bályozónak adott helyzetnek felel meg. A vonat (35) vezetősodronyai és a (37) vezetékek segélyével egyidejűleg a (2) kocsi (30) szabályozódobjának kontaktusain és ezen kocsi megf elelő kapcsoló szabályo­zójának (45) és (46) elektromágnesein át egy áramkör záratik, miáltal ugyanily mó­don a (26) szabályozótengely forgásba ho­zí.tik és a (28) szabályozó (30) szabályozó­dobjával együtt oly helyzetbe mozgatta­tik. mely a (31) főszabályozó helyzetének felei meg. A (27, 28) szabályozók tehát a kívánt' menethelyzetben vannak, a (33, 34) motorok az (5, 6) áramfejlesztők által típ­láltatnak és így a vonat kellő sebességgel j halad. Az (5) áramfejlesztő horgonyáramköre a (2) kocsi (49) differenciál relaisberendezé­sériek (52) elektromágnesét tartalmazza, mimellett az (58) kapcsoló előbb az 1. áb­rán teljes vonallal jelölt helyzetbe hoza­tott. Másrészt a (6) áramfejlesztő hor­gonyáramköre a (49) differenciál relaisbe­r endezés (53) elektromágnesét tartalmazza, amennyiben az (59) kapcsoló előzőleg szin­tén a teljes vonalakkal jelölt helyzetbe hozatott OS SíZ áramkör egy külön (57) végkapocs segélyével záratik. Mindaddig, amíg az (5) és (6) áramfejlesztők által le­adott áramok egymással egyenlők, vagyis mindaddig, amíg a (3) és (4) motorok egyenlő sebességgel futnak, a differenciál relaisberendezés a rajzon f öltüntetett hely­zetben marad, ha azonban az (5) áramfej­lesztő által leadott áram a (6) fejlesztő ál­tal adott áramot túlhaladja, akkor az (52) elektromágnes által kifejtett vonzóhatás az (53) elektromágnes vonzó hatását fölül­múlja és a (49) differenciálrelaisberende­zái (88) karja a (89) kontaktusra hat úgy, hogy oly áramkör záratik, mely a (61) te­lep egyik pólusából kiindulva, a (88, 89) kontaktusokon és a (20) kapcsolószabá­lyozó (47) elektromágnesén át vissza a (61)

Next

/
Thumbnails
Contents