55792. lajstromszámú szabadalom • Fertőtlenítőberendezés
Az ajtócsukó hengerében az (la) dugattyú mozog, melynek (lb) dugattyúrúdja a, klozethelyiség falán fölszerelt (ld) ágyazóbakba ágyazott (lc) emelővel van kapcsolva. Az ágyazóbak egyúttal az ajtócsukó hengerének megtámasztására is szolgál, mely henger hátsó végén az (lf) csavar segélyével többé-kevésbbé elzárható (le) nyílás Tan kiképezve. A hátsó hengerfödél közelében a hengerpalást (lg) furatától a (3) cső indul ki. Az (la) dugattyú és (lb) dugattyúrúd között egy (lh) horog létesít kapcsolatot, melynek csavarmenetes (Íj) hüvelye a dugattyúrúddal oly kapcsolatot létesít, hogy az (lb) dugattyúrúd hosszát szabályozhassuk és hogy ennek következtében a két rész között mindig megfelelő kapcsolat álljon fönn. Az (lb) dugattyúrúd másik vége ugyancsak horog útján kapcsolódik az (lc) emelővel, Ha tehát a dugattyút a dugattyúrúd akként mozgatja, hogy az a hengernek az (lc) emelő felé fordult nyitott végétől a henger zárt vége felé mozogjon, a dugattyú a hengerből a levegőt az oldalt alkalmazott (lg) nyílásba, illetve a (3) csőbe szorítja, minek következtében a (4) porlasztóba levegő áram megy, mely a berendezést működteti. Mikor a dugattyú az ol-dalt alkalmazott nyílás fölött elhaladt, a hengerbe levegőt zár be, melyet további mozgása közben komprimál és mely ennek következtében a dugattyú mozgását fékezi. A berendezés leírt része tehát nyomó- és .szállítószivattyú és csillapító berendezés gyanánt szerepel, vagyis az üzemhez szükséges szivattyúzás mellett az ajtó becsapását is meggátolja. Az (lc) emelő egy (lk) karral van összekötve, mely másrészt az ágyazóbakon alkalmazott tokba zárt (lm) tekercsrúgóval van összekötve úgy, hogy az ajtó a rúgó hatása alatt önműködően csukódik. Valahányszor az ajtó nyílik és csukódik, & porlasztóba levegőáram jut, mely a fertőtlenítő folyadékot fölszívja és a klozetcsészében szétporlasztja A talátmány szerint legelőnyösebben alkalmazható porlasztó részlete a 2. ábrán látható. Ez a porlasztó egy (7) T-darabból áll, melynek alsó, a folyadék befogadására szolgáló szárát egy (8) süveg zárja el, fölső részéhez pedig a kúpos (10) dugó és a (11) süveg segélyével tömített (9) cső csatlakozik. A (9) cső a (3) légvezető csövet veszi körül, melynek vége fúvókaszerűen van kiképezve, továbbá a második (12) csövet, mely a (6) szabályozóhoz megy és alsó végével a (8) süvegben lévő fertőtlenítő folyadékba- merül. Ugyanide a (12) cső mellett még egy harmadik (13) cső is bemerül, melynek másik végén egy kis, közvetlenül a (3) csőfúvókája alatt fekvő (14) furata van. A két (3) és (13) cső a T-darabnak (15) zárórészéből kinyúlik és eme kinyúló végén egy (16) süveggel van lefödve, mely szájnyílás gyanánt szolgál és meggátolja, hogy a jelzett csövek vékony torkolatai valamely okból eltömődjenek. A T-darab belsejében a külső légnyomás uralkodik. A (6) szabályozóberendezés egy harang módjára elrendezett, tehát (18) nyakával lefelé fordult (17) palackból áll, mely a (19) segédtartályban van elrendezve. Ezt a két edényt a 3. ábrán látható keret rögzíti a helyiség falán, mely keret fölső (20) részének köralakban kiképezett rögzítőrésze a palackfenekének (21) hornyában, alsó (22) részének megfelelő rögzítőrésze pedig a (19) tartály fenekének megfelelő (23) hornyában fekszik. A keret jelzett két része között kiálló karimákkal ellátott (24) lemez van alkalmazva, mely a keretrészekkel együttműködve, az egész szabályozót biztosan befogja és a csövek kivezetését lehetővé tevő teret létesíti. Mikor a berendezést fölszereljük, először a (20) keretrészt szereljük föl a (25) megerősítő csavarok segélyével a helyiség falára, azután a (24) lemezt helyezzük el, a palackot és tartályt hozzá erősítjük és végül a (22) keretrészt erősítjük föl a (26) csavarok segélyével a falra. A tartály nyaknyílásának kivételével teljesen el van zárva, ebbe a nyaknyílásba nyúlik bele a (17) palack nyaka úgy, hogy a tartály a külső levegővel kapcsolatban marad. A palack tartalmazza a fertőtlenítő folyadékot, mely fokozatosan a tartályba
