55792. lajstromszámú szabadalom • Fertőtlenítőberendezés

folyik át, de ebben a rajzon kijelölt szint felé nem emelkedik. Ezt a szintet a (18) palacknyak helyzete szabja meg. a palackba tehát mindaddig nem juthat levegő, míg a tartályban a- folyadék annyira nem sülyedt, hogy a palack szájnyílása a folyadék szintje fölé kerül, a (12) csövet akként vezetjük be a tartályba, hogy annak görbületét a tartály falának egy megfelelő kivágásába fektetjük, melytől a cső közel a tartály fenekéig ér. Minthogy a (12) cső másik végével a (8) süvegben lévő folyadékba is bemerül, a cső lopószerű hatása következtében a tartályban és süvegben a folyadékszint mindig közel egyenlő fog lenni. A berendezés működési módja tehát körülbelül a következő: A. porlasztó (8) süvegében a folyadék oly szinten áll, melyen azt a szabályozó tartályba bemerülő palack tartja, vagyis a porlasztó által kiszívott folyadékot a (19) tartály állandóan új folyadékkal pótolja. Ekkor azonban a (17) palackba levegő áramlik be, mely a palackból folyadékot szorít ki a tartályba és az ebből elvezetett folyadékmennyiséget pótolja úgy, hogy a tartályban a folyadékszint állandóan ugyanaz fog lenni. Mint az a rajzokból kitűnik, a tartály folyadékszintje fölött elég nagy légteret hagytunk úgy, hogy a szabályozó elzárt részében a levegő és folyadék összehúzódása és kiterjedése akadály nélkül mehet végbe és ennek következtében a berendezés helyes működését sem befolyásolja. A palack töltését a (28) cső végzi, mely közel a palack fölfelé fordult fenekéig ér. Töltés céljából ezt a palackot a később leírandó töltő szivattyúval kapcsoljuk. Hogy a palackot a levegő elvezetése mellett folyadékkal tölthessük, a (29) cső van alkalmazva, mely a palacknak legnagyobb folyadékszínt fölött fekvő pontjáig ér és melyet a töltőszivattyúval kapcsolhatunk össze. A (28) csőben egy (30) furat van kiképezve, mely lehetővé teszi, hogy a tartályból ebbe a qsőbe folyadék áramoljon be, vagyis meggátolja, hógy a (28) csövön a (17) palackba levegő jusson. Ugyanis ha a palackba a levegő bejuthatna, a folyadékot a palackból a tartályba szorítaná vissza, melyből a folyadék kiáramolnék. A (30) furatnak tehát az a célja, hogy a szabályozó tömített záródását biztosítsa. Az 5. és 6. ábrán látható töltőszivattyú egy (31) tartályba van zárva, melynek alsó részében a (32) hamis fenék egy (33) kamarát létesít. Ez a kamara a (34) csövek útján a külső levegővel közlekedik. A tartály (36) valódi fenekén - egy (37, 35) csap van alkalmazva, mely a (33) kamarában esetleg összegyűlt folyadék elvezetésére szolgál, A (37) szivattyúhenger a tartályban foglal helyet és fölső vége a (38) cső útján a (33) kamarával van összekötve. A szivattyúhengerben a (40a) fogantyú segélyével mozgatható (39) dugattyú van vezetve, a henger fenekétől pedig egy (41)_ visszacsapószeleppel fölszerelt (40) cső megy fölfelé, melyet a végén alkalmazott (42) csap segélyével lehet elzárni. Mikor a berendezést töltjük, a (40) csövet a (28) csővel kötjük össze. A (41) visszacsapószelep akként van elrendezve, hogy a folyadéknak vagy levegőnek a szivattyúhengerbe való beáramlását lehetővé tegye, azonban a távozását meggátolja. Az elvezetés a (43) visszacsapószelepen át történik, mely a henger és a (31) tartály között létesít kapcsolatot, de meggátolja, hogy a folyadék a (31) tartályból a szivattyúhengerbe térjen vissza. A (31) tartály egy közel a fenekéig érő, fölső végén a tartályból kinyúló és egy (45) csap segélyével elzárható (44) csővel van fölszerelve, melyet a berendezés töltésénél a (29) csővel kapcsolunk. Ettől a csőtől a (46) cső ágazik el a (40) csőhöz, mely a (47) szeleppel van fölszerelve és a (40) csőhöz közvetlenül ennek (42) csapja alatt, a (44) csőhöz pedig a (45) csapon át csatlakozik. A szivattyú működési módja a következő : Mikor a (40) csövet a (28) esővel és a (44) csövet a (29) csővel összekötöttük, a (39) dugattyú fölfelé való mozgásánál* a (28) csövön át levegőt szív ki a (17). palackból, egyúttal pedig a (28) csőbe ennek