55556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cellulózának cellulozarosttartalmú anyagokból való előállítására

ban mindenkor szabad ammónia legyen jelen. A kapott sejtanyagmennyiség aránylag nagy. A rost világos, erős, fehéríthető és gyakorlati értelemben nincs megtámadva. Ily lúgokat egyszerűen fölös mennyiségű ammóniának az eddig ismert lúgokhoz való hozzáadásával állíthatunk elő. Ammónia helyett ammóniasókat is alkalmazhatunk, ha ily íugok alkálikus vagy bázisos természetük folytán az ammóniát vegyületeiből fölszabadíthatják anélkül, hogy föltáró hatásuk ezáltal szenvedne. Ha pl. a lúgoknak nincs meg ez az alkálikus vagy bázikus tulajdonsága, akkor ammónsók alkalmazása esetén alkálikusan ható anyagokat, pl. nátront vagy meszet is adhatunk hozzá. A mész folytán esetleg keletkező csapadékokat a főzés előtt célszerűen eltávolítjuk. Ha kalciumbiszulfitlúgot elegyítünk fölös ammóniával, akkor a mész monoszulfit alakjában csapódik ki, mely csapadékot természetesen célszerűen a főzés előtt eltávolítunk. Ily módon oly lúgot kapunk, mely ammóniaszulfitoldatból áll, mely azonban a már javasolt ammóniaszulfitoldattal ellentétben szabad állapotban lévő fölös ammóniát tartalmaz, miáltal az említett előnyöket elérjük. Ily lúgokkal nagy gyantatartalmú, frissen vágott fából igen nagy mennyiségben jó tulajdonságú sejtanyagot kaphatunk. A fölös ammóniának alkalmazásával, mely nagy kiterjedési képessége folytán a nyomást annyira fokozza, hogy már aránylag alacsony hőmérsékletnél áll be a szükséges magas nyomás, azt az előnyt is elérjük, hogy az ammóniának az egyszer már fölhasznált lúgból való újranyerésével egyúttal további és nagyobb mennyiségű nyers sejtanyagok főzését köthetjük össze és így az üzemet rendkívül egyszerűsbíthetjük és gazdaságossá tehetjük. A mindenkor alkalmazott ammóniát a használt főzőlugból aszerint, a mint a lúg ammóniát, mint adalékot vagy csak ammóniát (csak szabad, vagy részben lekötött állapotban) tartalmazott, azáltal kaphatjuk vissza, hogy azt pl. közvetlenül a főzőedényekből vezetjük el és fölfogjuk vagy, hogy e célból még erősebb bázisokat adunk hozzá» hogy az ammóniavegyületeket is fölbontsuk. Ha oly főzőlúgot alkalmaztunk, mely egyáltalában nem vagy csak kevés kénessavat tartalmaz, a regenerálást úgy végezhetjük, hogy az elvezetett lúgba egészen a gyengén savas reakcióig kénessavat vezetünk be. Ezáltal a humusanyagok, kovasav stb. különösen a meleg lúgból jól szűrhető állapotban csapódnak ki és az oldatból könnyen elkülöníthetők. A kapott folyadékot ismert módon főzőlúggyanánt alkalmazhatjuk, vagy a jelen eljárás értelmében is fölhasználhatjuk, amennj'iben újabb fölös ammóniát adunk hozzá. Az így kapott ammónialúg általában eléggé koncentrált, hogy kétszeresére vagy háromszorosára is higítva ujabb rostanyagok sikeres főzésére alkalmas legyen. Az ekkor kapott elvezetett' lúg, esetleg szalma föltárására alkalmazható előnyösen, mielőtt a benne lévő értékes anyagokat, nevezetesen az ammóniát belőle kiaknázzuk és a lúgot az üzemből kiiktatjuk. Ha sókat is alkalmaztunk, ezeket ismert módon regenerálhatjuk. Az eljárás gyakorlati keresztülvitelét a mellékelt rajzon föltüntetett készülék -kapcsán oly példával fogjuk ismertetni, melynél főzőlúg gyanánt nátronlúgot ammóniával alkalmaztunk. A légmentesen elzárható és alkalmas anyagból, pl. vasból álló (KI) főzőtartály (kazán) a szokásos módon, fával és ammóniát tartalmazó nátronlúggal van megtöltve. Ezen kazánban végezzük a sejtanyagra való ismeretes főzést. A főzés előnyösen körülbelül 10—12 at. nyomásnál történik, mely tetemes részében a szabad ammónia nagy feszültségéből származik úgy, hogy a főzőfolyadék hőmérséklete az ezen légköri nyomásnak megfelelő forrási hőmérséklet alatt fekszik. "V A főzésnél a (3, 1) és (8) csapok zárva vannak. A főzés befejezténél az.(l) és (2) csapokat nyitjuk, az (5) és (9) csapokat ellenben zárjuk, épúgy a többi (8, 8) csapot is. A főzést folytatjuk úgy; hogy az ammóniagőzök az (a) C3övön és a (C) hűtőberendezésen átáramolnak és amennyire lehetséges